Mindent a szerelemért

New Jerseyben a Priceton-Plainsboro Oktatókórház híres diagnosztájának főnöke és barátja a kórház onkológusa idegesen mászkált a kettes műtő megfigyelőjében. Az a bizonyos diagnoszta nem volt más, mint Dr. Gregory House. Két lőtt sebbel feküdt a műtőasztalon.
– House Ketamint akar! – rontott be Cameron, aki még mindig érzett valamit főnöke iránt.
– Nem hülyeség. Akkor elmúlna a fájdalom és le tudna szokni a Vicodinról!
– És nagyon kockázatos! – tette hozzá Foreman.
– És elmúlna a fájdalom! – állt ellen James. Ez az a tipikus etikus veszekedés, mikor magadra erőltetsz egy százdolláros mosolyt, és közben magadban elküldöd a másikat a francba.
– És veszélyes! – erősködött tovább a neurológus.
– Elég! – szólt rájuk Cuddy – House a Ketamint választotta, és tudjuk milyen az, ha nem azt tesszük amit mond – nézett az onkológusra – úgyhogy engedélyezem a Ketamint.
Allison és Eric teljesen ki akadt, de ne nem tehettek semmit, hisz az ő szavuk mit sem ér az orvostudományok dékánjáéval szemben.

***

Egy hónappal később Greg House gördeszkájával ment dolgozni. Sokan megbámulták. A fiatal fiúk elismerően néztek utána, dokink nagyon jól ugratott, trükközött. A húsz év körüli lányok inkább egy csábító mosolyt küldtek felé, ami viszonzásra talált.

***

Mikor odagurult a nővérpultoz, elindult a pusmogás a cserfes kollégák között.
House úgy gondolta, megnézi kedvenc főnökét. Mikor benyitott az irodába egy letört nőt látott az asztalnál.
– Azért kicsit nagyobb örömre számítottam – szólalt meg, mert az igazgatónő észre se vette.
– House! – felállt és hirtelen a nyakába ugrott, persze Greg jobb kezével átölelte derekát, és most átkozta magát, hogy deszkával jött és bal kezével azt kell fognia.
– Tudtam, hogy nélkülözhetetlen vagyok! – mosolygott önelégülten. Erre Lisa elengedte.
– Örülök, hogy nem változtál! – majd lenézett a férfi kezében lévő csodajárgányra – Mióta jársz gördeszkával dolgozni?
– Fél kilenc óta. És mivel lepsz meg engem e szép napon? – váltott témát.
– A csapatod már három napja küszködik a beteggel, szerintem örülnének, ha besegítenél.
– Remek – majd az ajtó felé indult, de még visszafordult – Amúgy mi volt a szomorkodás tárgya?
– Nem dob fel nagyon a papírmunka.
– Csak én, mi? – nézett azzal a szokásos pimasz mosollyal miközben szemöldökét húzogatta. Cuddy akaratlanul is elpirult. Ám mire visszanézett, a diagnoszta eltűnt.

***

– Mit szerencsétlenkedik a kedvenc csapatom? – gurult be az üvegajtón.
– House, visszajött? – kérdezte Cameron nagy örömmel.
– Nem, csak hallucinál – replikázott. Erre mindenki csak a szemét forgatta – És mi van a betegemmel?
– 32 éves nő – kezdte Chase, de nem tudta végigmondani, főnökük a táblán lévő tüneteket nézte: “megdagadt mellek, nyomásérzékenység a mellben, elváltozott bőrfelület”
– Csináltak mammográfiát? – kérdezte.
– Igen. Ez nem emlőrák.
– Valóban, ez nem egy sima mellrák, ez gyulladásos mellrák! Biopsziát neki! És utána kemoterápiát, de előtte foglaljanak le egy műtőt.
– Minek? – értetlenkedett Foreman.
– Gondoltam, felvarratom a ráncaimat! – ironizált – Maga szerint? – erre a férfi értetlenül nézett – Le kell vágnunk az egyik mellét, mivel nem vették észre időben! Mostantól a melltartóit zoknival fogja kitömni – mondta, majd kiment az ajtón. Berontott barátja irodájába.
– Miért nem lepődök meg? – rázta a fejét az iroda tulajdonosa.
– Hát így fogadod a régi jó barátodat? – ironizált, miközben színpadiasan a szívéhez kapott.
– Hallottam, hogy a csapattal kiabálsz – magyarázta.
– Nem kiabáltam, mellesleg – itt idézőjelet mutatott – most már a te beteged! – lehajíttta az aktát – De legalább ebbe nem fogsz belezúgni.
– Ennyire ronda?
– Nem, csak egy melle van! De ha téged ez nem zavar.
– Miért van egy melle?
– Mert gyulladásos mellrákja van, a beteg egy idióta és csak a tünetek jelentkezése után egy héttel jött be, és a teamem is egy idióta, mert három napig ültek az aktán. Így a biopszia után leműtik a mellét, utána jöhet a kemó.
– Biztos vagy a diagnózisban? Még csak nem is nézted meg a többi tesztet.
Greg közbevágott: – A tünetek stimmelnek!
– De, ha feleslegesen műtötted le a mellét, akkor Cuddy nyakába akasztasz egy szép kis pert, ami most nem jönne túl jól! – szólta el magát Wilson.
– Miért? – kíváncsiskodott.
– Semmi különös, csak rossz kedve van – mondta tagadóan. Lisa megkérte, hogy ne mondja el senkinek.
– Ja, és ezért ilyen letört. Szóval mi baja? Addig úgysem megyek el, míg ki nem szedem belőled!
Wilson megadóan sóhajtott: – A biztosítóval gondok vannak, lejárt a szerződés és nem igazán egyeznek meg. A biztosító nem akar annyit fizetni, mint eddig.
– Hát ez gáz!
– Ez a kisebb gond. Ha nem egyezik meg velük, akkor úszott a biztosító, ami igen nagy szívás, viszont az se jó, ha elfogadja az ajánlatukat mert, az csak egy ideiglenes megoldás, nem fognak eleget fizetni és akkor meg azért megy tönkre a kórház. És ha becsődölünk akkor Cuddyt kirúgják – mondta sajnálattal.
– Akkor viszont én is szívok, szóval vagy kihúzom valahogy a szarból vagy engem is kifognak rúgni, egy idő után – mondta elmerülve gondolataiban.
– Mire készülsz? Most jöttél vissza nem kéne egyből szívatni! Főleg nem most.
– Nem akarom piszkálni – majd felállt és kiment.

***

Az irodájában azon agyalt, hogy kéne megmenteni a kórházat, Cuddyt és saját magát is.
Végül kikereste a telefonkönyvből a biztosítói cég nevét, felhívta, megkérdezte ki az igazgató, majd letette. Utána felkeresett egymagán nyomozót és lenyomoztatta az említett személyt.

***

A csapat toppant be az irodába.
– Ne is mondják, igazam volt – mondta unottan, most valahogy nem érdekelte annyira az eset, mással volt elfoglalva.
– Igen, elkezdtük a kezelést – kezdte volna Cameron.
– Nem érdekel. Most már Wilson betege – és azzal megfogta gördeszkáját és kigurult.

***

Két nappal később egy sárga boríték volt az asztalán.
Mikor House kinyitotta a borítékot, fényképeket talált benne, amin a lenyomoztatott személy egy fiatal nővel csókolózott, valamint egy telefonszám. Feltehetően a pasi száma.
Fel is hívta azonnal.
– Halló, itt Logan Hansberger.
– Helló, van pár kompromittáló képem magáról, meg egy csini 18 év körüli csajról. Szóval, ha azt akarja, hogy a felesége ne perelje be házasságtörésért akkor ma 15:00-kor a Priceton-Plainsboro előtti futóparkban lesz.
– De…
– Ha nem akarja, hogy kiderüljön a kis kapcsolata, akkor eljön! – és lecsapta. – Zseni vagyok. Frankón megzsaroltam!

***

House az órájára nézett “15:05”. Azzal felpattant új négykerekű járgányára és kiment a kórház bejárati ajtaján. Pontosabban csak ment volna, ha egy szexi igazgatónő nem állítja meg.
– House, hová mész?
– Megmentem a segged! – és azzal kigurult.
– Mi van? – nem értette, mit mond, mert épp akkor dobta a földre a deszkát és ráállt.

***

Greg oda gurult a padhoz, amin Mr. Hansberger ült.
– Jó napot!
– Maga meg ki? – valahogy nem egy farmergatyás, deszkás, borostás negyvenes pasit képzelt el.
– Az, aki megzsarolta. Greg House – nyújtotta a kezét mosolyogva, mintha el sem hangzott volna az első mondat.
– Mit akar tőlem? – kérdezte rémülten. – Ha pénzt akar…
– Nem kell a pénze.
– Akkor mit akar?
– Azt, hogy fogadja el a PPOK ajánlatát.
– Ez magának miért is jó?
– Dr. Gregory House – ismételte nevét – Az ország legjobb diagnosztája. Szóval, azon kívül, hogy a felesége el fogja hagyni a hírnevét is elveszíteti. Bár van aki, azt mondja “A negatív reklám is reklám!”
– Szóval maga csak azért zsarolt, megm mert azt akarja, hogy fogadjam el Dr. Cuddy ajánlatát?
– Pontosan.
– A szerelem sok mindenre késztet – mosolygott.
– Én nem vagyok szerelmes, csak megmentem a saját munkám. Ha őt kirúgják, engem is. Senki más nem nézi el a hülyeségeimet. Szóval, vagy most rögtön aláírja ezt a szerződést, vagy a képek mennek az asszonyhoz! – azzal elővett a zsebéből egy papírt és egy képet.
– Jól van.
– Kér tollat? – kérdezte udvariasan egy pimasz mosollyal.
– Igen, köszönöm – mondta ő is egy gúnyos mosollyal. Aláírta a szerződést, és visszaadta a tollat – Tulajdonképpen mit is írtam alá?
– Elfogadta az ajánlatot.
– Háh, az kész rablás! – szörnyülködött.
– Hát már aláírta, nincs mit tenni. De boldogítsa, az a tudtat, hogy a felesége nem fogja elhagyni.
– Már volt rá példa, hogy kiraboltak, de maga. ritka, hogy valaki nem erőszakkal éri el azt amit akar.
– Ezt most vehetem gratulációnak? Még udvarias is voltam!
– Akkor vehetné annak, ha a bűntársa lennék.
– De sajnos most maga az áldozat. Viszont nekem mennek kell, mert a főnököm keresni fog. Viszlát, és további szép napot! – tette hozzá egy gonosz mosollyal. Erre csak egy grimasz volt a válasz. A diagnoszta felpattant gördeszkájára és elgurult.

***

House már épp elsuhant volna csodajárgányával a nővérpult mellett, mikor hirtelen kikapott egy rózsát – mente közben természetesen. Az igazgatói iroda előtt váltott négy kerékről két lábra. Már épp berontott volna szokás szerint, mikor egy női hang megállította:
– Dr. Cuddy nincs bent.
– Hol van?
– Nem tudom, nincs értekezlete sem – ám ekkor Greg már ki is viharzott. Egyenesen az ötödik emelet lépcsőfordulójához ment. Ekkor meglátta az igazgatónőt a lépcsőn ülve, a falnak dőlve, neki pont háttal. Nem szerette, ha ki van borulva. Már hozzászokott az életteli, szigorú, csinos, erős igazgatónőhöz. Lassan közelebb ment, a nő nem hallotta saját szipogásától. Lehajolt hozzá és a háta mögül elé nyújtotta a rózsát. Lisa sejtette, ki az, csak ő tudja, hogy House mindig idejön, ha ő ki van akadva.
– Mit keresel itt, House? – vette el a rózsát közben. Nem nézett rá.
– Hoztam neked valamit – ült le mellé, miközben egy sárga borítékot adott át neki.
– Mi van benne? – nézett rá gyanakodva.
– Csak bontsd ki! – mosolygott. Mikor Lisa kivette a benne lévő papírt, kérdőn nézett a férfira.
– Egy papír?
– Olvasd el! – mosolygott magabiztosan továbbra is
Cuddy elolvasta a szokásos szöveget majd a végén az aláírás tényleg meglepte.
– Hogy csináltad? Már egy hete cseszegetem őket!
– Áh, semmiség, csak megzsaroltam, semmi extra – mondta, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
– Nem, mintha nem értékelném, mert nagyon hálás vagyok, de mit csináltál?
– Megzsaroltam. Megcsalja a feleségét, nekem van róla képem, és hogy ne váljon el inkább aláírta.
– Ez törvénytelen! – nézett rá szigorúan. – Te egy zseni vagy! – váltott hangnemet hirtelen és a nyakába ugrott.
– Ó, hát ez bizonyított tény! – mosolygott és magához húzta. Már jó néhány perce ölelkeztek, mikor kezdett kínossá válni a dolog. Lisa már épp el akart húzódni, mikor a férfi elengedte.
– És kösz a rózsát – mondta zavartan.
– Így volt igazán drámai – mosolygott.
– Tényleg nagyon hálás vagyok, gondolom Wilson mondta el.
– Hát igen – mondta halkan.
– Ha nem lett volna meg ez a szerződés akkor valószínű, hogy az állásom bánta volna.
– Meg az enyém. – Cuddy értetlenül nézett rá. – Rajtad kívül senki nem viselné el a hülyeségeimet – nézett mélyen a szemébe.
– Na látod, ez nagyon igaz! Mázlid van, hogy egy ilyen nyugodt, okos és kedves főnököd van – viccelődött.
– Bár néha látnám én is ezt a kedvességet – nevetett.

***

Wilson épp a nővérpultnál állt.
– Elnézést, nem tudja, hogy hol van Cuddy? – kérdezte a nővért.
– Mikor legutoljára láttam, a lépcső felé ment…
– Köszönöm – és ő is elindult a lépcső felé. House-on kívül ő volt a másik ember, aki tudta, hogy oda csak kiborulni járt. Mikor felért, érdekes kép tárult elé: két barátja – akik amúgy mindig veszekedtek – ott ültek egymás mellett a lépcsőn és nevettek.
– Bocs, lemaradtam valamiről? – nézett furán.
– House megszerezte Mr. Hansberger aláírását, megvan a biztosítás.
– Ez fantasztikus, hogy csináltad? – fordult barátjához.
– Csak kellett egy magánnyomozó, meg pár kép róla és egy 18 éves csajról miközben smárolnak, és máris aláírta.
– Te megzsaroltad? – hitetlenkedett.
– Hogy én? Sose tennék ilyet, csak udvariasan megkértem, hogy írja alá, különben a felesége meglátja a képeket – mondta ártatlanul.
– Kit érdekel, hogy hogy vette rá, az a lényeg, hogy aláírta! – örvendezett, egy gyors puszit nyomott Greg arcára és a borítékkal és a rózsával a kezében elment. A puszi egy kisfiús mosolyt csalt az arcára, csak úgy csillogott a szeme, ami persze Jamesnek is feltűnt.
– Csak nem kedveled őt?! – kérdezte mosolyogva.
– Neeem! Dehogy is! Honnan vetted ezt a hülyeséget? – hitetlenkedett.
– Ha látnád magad! Csak úgy csillogott a szemed, és ami még meglepőbb! Nem szemétkedtél, sőt mind ketten nevetetek! – magyarázta.
– Te tisztára bediliztél! – és azzal elment.

***

Az igazgatótanács épp most ülésezett.
– Nos, Dr. Cuddy, hogy halad a biztosítócéggel? – kérdezte Dr. Regmond.
– Sikerült megegyeznünk. Elfogadták az ajánlatunkat.
– Ezt örömmel hallom. Hogy sikerült rávenni őket?
– Igazából Dr. House vette rá őket. Eléggé… meggyőző érveket hozott fel neki.
– Nahát, végre valami jót is tett kórházzal – mondta gúnyosan.
– Ha úgy vesszük, már csak az sok pénzt hoz a kórháznak, hogy itt dolgozik – ellenkezett.
– És elég nagy kárt is! – ismét etikus veszekedés.
– De most azért vagyunk itt, hogy a biztosítócégről beszéljünk, mert most nem csinált semmi rosszat – védte House-t Wilson is.
– Igen, szóval ha ez megvan, akkor megbeszélhetnénk, hogy mikor legyen a jótékonysági bál – mondta az egyik fejes. A gyűlés további részében erről beszéltek.

***

House épp az irodájában ült. És próbált arra az izgalmas orvosi könyvre koncentrálni, ami épp a keze ügyébe került. De nem ment, folyton arra gondolt, hogy Lisa hogy örült annak a borítéknak, amit neki sima ügy volt elintéznie, és arra ahogy a nyakába ugrott és megpuszilta. Tudta, hogy csak egy ártatlan puszi volt, de nagyon jól esett neki, és ez mosolyt csalt az arcára. Épp Wilson lépett be.
– Helló, House. Mit csinálsz szombat este? – ám az oda sem figyelt. Egy idétlen mosoly volt az arcán. – House, House! – szólongatta – House! – szólt rá hangosan.
– Mi? Mi van? Mit akarsz Wilson? – kérdezte zavartan.
– Azt, hogy mit csinálsz szombat este.
– Semmit. Tán randira akarsz hívni? – kérdezte cinikusan.
– Nem, gondoltam, egyszer az életben eljöhetnél a jótékonysági estre.
– Renden.
– Tényleg? – teljesen ledöbbent.
– Ja, egyszer ki kell próbálni – magyarázta.
– És min gondolkoztál ilyen elmélyülten? – kérdezte gyanakodva.
– Semmin, semmi különösön. Csak eszembe jutott az ahogy megzsaroltam a palit.
– Aha, csak, hogy nem az a gúnyos mosoly volt az arcodon, hanem az az őszinte mosoly, amit már nagyon nagyon rég láttam. Vagy eszedbe jutott a zsarolás, amiről Cuddy és azon mosolyogsz. Ma már kétszer is mosolyogtál – ez rekord, tán nem szerelmes vagy?
– Neeem, elsőnek azzal vádolsz, hogy kedvelem most meg már egyből szerelmes is vagyok? – kérdezte felháborodottan, de szeme elárulta őt.
– Ez jó, House! – nevetett, miközben kiment az ajtón.
– De mi? – értetlenkedett. Persze magában, tudta, hogy mire gondol.

***

Wilson szeret kerítőt játszani, így most az igazgatónőt környékezte meg, akinek szintén az az idétlen mosoly volt az arcán.
– Helló – ült le vele szemben.
– Szia, mit szeretnél?
– House jön a jótékonysági bálra, úgyhogy gondoltam most hívd el azokat a pénzeszsákokat, akik támogatnák a diagnosztikai osztályt.
– Szerintem inkább elijesztené őket! – nevetett.
– Én nem hinném. Most jó kedve van, bementem hozzá és mosolygott és mellesleg pont az a furi mosoly volt az arcán mint a tieden – mondta vidáman, miközben kifelé hátrált.

***

Eljött a szombat. A PPOK onkológiai osztályának vezetője fehéringben, fekete zakóban és szövetnadrágban és nyakkendőben feszített a diagnosztikai osztály fejének házába.
– House, mikor leszel már kész? – kiabált.
– Mindjárt! – és kijött a fürdőszobából szmokingban. A haja be volt zselézve, de nem volt lenyalva.
– House – csodálkozott.
– Azért ne mozdulj rám! – lépett egyel hátrább.
– Te lejjebb vágtad a borostádat? – csodálkozott.
– A hangsúly a “lejjebb”-en van! Nem vágtam le teljesen, mert jól áll.
– Igen, valóban. De menjünk – majd elindultak az ajtó felé, beültek a kocsiba és elindultak.

***

A kórház előtere most bálteremmé volt alakítva és volt egy kis színpad is amin egy zenekar játszott.
– Anyám, már tudom, miért nem járok ilyen puccos helyekre! – mondta szarkasztikusan.
– Ugyan, annyira nem lesz rossz – biztatóan a vállát megveregette. “Mindet a szerelemért House” mondta magában Wilson.

Vége az első résznek

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..