Együtt vagy külön

Írta Lori

Azon a csodálatos reggelen egy férfi és egy nő, nagyon boldogan ébredt az együtt töltött felejthetetlen éjszakájuk után, amire már nagyon rég vártak mindketten, és biztos maradandó élmény marad mindkettejük számára. Nem is hitték volna, hogy valaha még érezhetik magukat ennyire csodásan, hisz rég nem történt velük hasonló. Szavak nélkül is remekül tudták, hogy a másik vajon mit érezhet, és mire gondol. De minden jónak vége szakad egyszer, még annak a remekül sikerült éjszakának, az egymás melletti ébredés, valamint az azt követő kis kényeztetésnek is.
Cuddy már felvette a tegnap este viselt ruháját és House ágyának jobb felén ülve bújt a cipőjébe. House még nem bújt ki az ágyból, neki még volt egy kis ideje elkészülni és munkába indulni, de a nőnek még haza kellett mennie például letusolni és átöltözni.
A férfi egy ideig csak nézte a nőt, majd odakúszott hozzá és hátulról átölelte, majd a nyakát kezdte csókolni.
– House, ne csináld! Muszáj indulnom, ha nem akarok elkésni.
– Te vagy a főnök, nem?! Igazán maradhatnál még egy kicsit, folytathatnánk például a tegnapit.
– Most nem lehet – megfordult és megcsókolta a férfit. – House, jó lenne, ha ez nem derülne ki, nem mondanád el, még Wilsonnak sem!
– Hogy milyen szenvedélyesen tudsz szájon csókolni?
– Akkor megígéred?
– Félsz, hogy a drágalátos lovagod fülébe jut?
– Na, jó, azt hiszem, megyek – a férfi még mindig ölelte a nőt a derekánál és nem igazán akarta elengedni és ismét a nyakát kezdte csókolni, hátha ez felizgatja a nőt és mégis maradásra bírja őt. De Lisa kiszabadította magát a férfi karjaiból és felállt az ágyról, majd kifelé sétált a szobából, de az ajtónál megállt még egy pillanatra és a férfi felé fordult. – Akkor később látjuk egymást. Ne merj késni! Lassan Te is feltápászkodhatsz és készülődhetsz! – azzal kisétált a szobából. A férfi egy kicsit csalódott volt.

A kórházban mindketten próbálták leplezni – amennyire ez lehetséges volt, hogy milyen nagyon boldogok, mert együtt átélték a gyönyörök gyönyörét. Igyekeztek csak annyit találkozni a másikkal, amennyi az feltétlen szükséges volt. Nagyon nehéz volt, hogy még egy mosolyt sem engedhettek meg maguknak a másik felé, ha más is ott volt.
Cuddy az irodájában ült az íróasztala mögött, és nem tudott másra gondolni, csak a tegnap történtekre, a fenomenális éjszakára House-szal. Teljesen belefeledkezett a gondolataiba, amikor az ajtaján kopogtattak, amit meg sem halott. A férfi így belépett.
– Lisa! … Lisa! – a nő erre a szólongatásra már felnézett. – Mondd, jól vagy? Minden rendben veled?
– Hát persze. Miért?
– Azt észrevetted egyáltalán, amikor kopogtam és bejöttem?
– Nem. Ne haragudj! Csak elgondolkodtam valamin.
– Azt látom. A gondolataid valahol egészen máshol járnak. – Lisa csak mosolygott ezen. – Azon nem gondolkodtál, hogy nekem milyen jó válasszal, vagyis magyarázattal szolgálj majd, ha megkérdezem, hogy tegnap miért is nem vacsoráztunk együtt, amikor megbeszéltük?
– Ne haragudj, tényleg nagyon sajnálom! De…
– Igen, de…?
– Igazából nincs mentségem. Tegnap…, tudod…. az egyik régi barátnőm telefonált, sírva, hogy azonnal beszélni akar velem.
– Mi volt olyan sürgős neki?
– Hát – gondolkodott, hogy mit is mondjon. – Tudod…, gondjaik vannak otthon, lehet, hogy válik a férjétől és ezen borult ki annyira szegénykém. Szüksége volt egy barátra, ezért engem hívott és egész éjjel vigasztaltam. Rólad meg teljesen megfeledkeztem. Sajnálom.
– Semmi gond. Rád úgysem tudnék haragudni. – Lisa elmosolyodott ezen a kijelentésen. – De ma esetleg bepótolhatnánk azt a vacsorát.
– Valószínű, hogy ma is benézek hozzá, hogy megnézzen, jobban érzi-e magát.
– Oké, akkor majd máskor. Esetleg holnap?
– Akkor lesz a jótékonysági bál, elfelejtetted?

Cuddynak esze ágában sem volt este elmenni sehova, még House-hoz sem. Lezuhanyozott, felvette combközépig érő hálóingjét, mindenhol lekapcsolta a villanyokat a házban, csak az éjjeliszekrényén világított a kislámpa. Bebújt az ágyba, törökülésbe ült és egy könyvet kezdett olvasgatni elalvás előtt. Egy kis idő múlva észrevette, hogy a résnyire nyitva hagyott hálószobaajtó egyre tágabbra és tágabbra kezd nyílni. Hirtelen a szava is elakadt és mozdulni sem bírt, meg nem is mert, nagyon megijedt, hogy betörők járnak a házában.
Az ajtó teljesen kitárult és egy ismerős arc tűnt fel.
– Istenem…, House!!! – mordult rá a nő.
– Tudom, hogy egy Isten vagyok, nem kell mondani – majd vigyorogni kezdett.
– A frászt hoztad rám, azt hittem, hogy…
– Várj, kitalálom. Talán az ügyvédecske?
– Ő hogy tudna bejönni? Egyébként kopogni vagy csöngetni szoktak mások, ha be akarnak jönni. Tényleg Te hogy jöttél be? Betörsz a házamba? Ő soha nem tenne ilyet. – House még mindig vigyorgott, majd elindult közelebb a nőhöz.
– Kikérem magamnak, még hogy betörtem… Nekem kulcsom van – azzal leült Cuddy ágyának bal térfelére, ahol a nő ült és aludni szokott. A könyvet kivette a nő kezéből és próbálta megcsókolni, de épp akkor megszólalt a telefon. Amit House gyorsan elkapott az éjjeliszekrényről, megelőzve a nőt.
– House, ne csináld már! Add már oda! Vagy fel is akarod venni helyettem?
– Ha szeretnéd, megteszem és megmondom, hogy most fontosabb dolgod akadt – majd látta a nő mérges arckifejezését és inkább odanyújtotta neki a telefont. A nő felvette a kagylót és a készüléket az ágyra helyezte. House eközben lenyomta a kihangosító gombot. Cuddy erre összeráncolta a szemöldökét. A telefon túlsó végén – mintha House ráérzett volna – Daniel volt.
– Akkor ezek szerint már otthon vagy. Hogy van a barátnőd?
– Milyen barátnőm?
– Hát, aki miatt tegnap nem vacsoráztunk együtt.
– Ja, ő! – House közben majdnem elnevette magát, de sikerült a nevetést visszafojtania. – Köszönöm, most már sokkal jobban van. Megnyugodott – közben Cuddy gúnyos vigyorral nézett a férfira, aki elkezdte csókolgatni mindenhol. A nő már csak akadozva tudott beszélni, persze igyekezett mindent megtenni, hogy a másik férfi ne vegyen észre semmit a hangján.
– Mit csinálsz egyébként? – közben House a száját csókolta, hogy ne tudjon időben válaszolni, de a nő mindent elkövetett, hogy a férfi ne tudja hátráltatni, igyekezett a csókokat hárítani.
– Épp olvastam, és Te?
– Látod, épp rád gondoltam – House egy pillanatra abbahagyta a csókolást és mosolygott, majd elkezdett vetkőzni, villámgyorsasággal szabadult meg a ruháitól és már csak egy bokszer volt rajta. – De most már hagylak is olvasni és pihenni, csak tudni akartam, hogy minden rendben van-e. Jó éjszakát és szép álmokat!
– Neked is Daniel! – majd a telefont visszatette a helyére. – House, ilyet soha többé ne merj csinálni, megértetted?!
– Mert különben? Bünti lesz? Vállalom, büntess meg!
– Akkor vedd vissza a ruháid és menj szépen haza! – viccelődött vele Lisa.
– Ne szórakozz, mert én foglak megbüntetni! Amúgy baromi humoros lett volna, ha én mondom. – House bebújt az ágyba Cuddy mellé, de még mindketten ülve maradtak.
– Amúgy miért is jöttél át? – kérdezte a nő vigyorogva. House válaszként szenvedélyesen megcsókolta és fekvő helyzetbe kényszerítette a nőt.

/EROTIKUS TARTALOM!!! 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK!/

A takarót inkább letolta magukról, Cuddy felé fordult és a csókok közepette a nő combjait kezdte simogatni, majd egyre feljebb tolta a kezét és a Lisán lévő hálóingecskét, míg egy gyors mozdulattal megszabadította a feleslegessé vált ruhadarabtól. A férfi a szájával is haladt egyre lejjebb a nő testének minden egyes erotikusan ingerelhető pontját végigjárva. A szája után a nyakát vette célba, amit szintén elég hevesen és szenvedélyesen csókolt, és ezen a ponton is szinte milliméterenként haladt csak. A nyaka után a mellét kezdte ingerelni a szájával és nyelvével, közben a keze továbbra is felfedezőutat járt a testén. House imádta a nő testét ily módon feltérképezni és vágyat kelteni benne, de már az ő vágyai is a tetőpontra hágtak. Lisa valósággal beleborzongott a férfi minden egyes érintésébe és apró sóhajokkal, nyögésekkel reagált a kényeztetésre. Ilyen testhelyzetben a nő csak a kezével tudta ingerelni a férfit, aki közben szép lassan haladt lejjebb a csókokkal, a hasánál is elidőzött egy darabig, majd mikor a comb belső felét ingerelte feltűnt neki, hogy bizony még a legzavaróbb ruhaneműk rajtuk vannak. De ezt nagyon lassan húzta le a nőről, előtte még az alsóneműn keresztül simogatta a nő nemi szervét és csak ezután kerülhetett sor az eltávolítására. Majd még visszatért ehhez a testrészhez, hogy ingerelhesse és fokozza a vágyat Cuddyban. A hosszú ujjaival először a csiklóját kezdte ingerelni, végül bedugta ujjait a nő hüvelyébe, amitől teljesen elalélt. A férfi visszatért a nő szájához, de most a férfi volt az, akit hanyatt fordulásra késztettek és Lisa vette kézbe az irányítást. A férfi nemi szerve fölé ült, majd a mellkasát, mellbimbóját kezdte csókolni és nyelvével ingerelni. Hol a férfi ajkait csókolta és gyengéden harapdálta (csak az ajkaival), hol a mellkasán időzött. Majd ő is megpróbálta a kezével a férfi hímvesszőjét ingerelni, ahogy ő is tette ezt vele. Amint a célegyenesnél volt, érezte, hogy a férfinak bizony már merevedése van, de még próbálta kicsit izgatni a férfit, majd ő is lesegítette a bokszerjét. House már őrült vágyat érzett, hogy a nőt magáévá tegye. Egy hirtelen mozdulattal megfordult és a nő oldalra borult, majd fölé mászott és ismét a nő került fekvő helyzetbe és House végre megkapta, amit akart és többször is képes volt átélni az orgazmust, amit furcsának tartott, mert általában ennyiszer nem szokott sikerülni.

/EROTIKUS TARTALOM VÉGE/

Nagyon boldogan és zihálva feküdtek egymás mellett, egy percig meg sem tudtak szólalni az imént átélt gyönyörök után.
– Húúú, apám… hát ez… király volt! – törte meg a csendet a férfi. – Miért ilyen piszkosul jó veled az ágyban? Már volt pár csajom, de… ilyen… aligha volt még, ennyire… szenzációs. Hol tanultad ezt és kitől?
– Örülök, hogy ilyen elégedett vagy! Én sem panaszkodhatom – majd a férfi bal karjára feküdt, és oldalt fekve felé fordult és a mellkasát kezdte cirógatni ujjaival.
– Oh, te máris folytatni szeretnéd? Tőlem. Én mindenképp benne vagyok – majd lefogta a nő cirógató kezét, ő is megfordult, szembe a nővel és szenvedélyesen és hosszan szájon csókolta.
– Nem, ma már nem folytatunk semmit! Ennyi még nem volt elég? Csak most meg nehogy szex függő legyél a végén!
– Nem leszek szex függő, abban biztos lehetsz! Nem leszek, mert már most az vagyok – és ravaszul vigyorogni kezdett.
– House, jó éjt! – és egy puszit adott a férfi szájára, amit ő viszonzott.
– Jó éjt, neked is! Ugye milyen jó, hogy átjöttem? – a nő elmosolyodott. Egymás karjai közt szenderültek álomba, de a férfinak ez nem ment olyan könnyen. Csak a történtekre tudott gondolni, és nem értette, hogy miért csak Cuddy képes belőle ilyen elsöprő érzelmeket kiváltani. A fantáziájában is ennyiszer nő még nem szerepelt, mint ő… Ennyiszer?! Hiszen csak róla fantáziálgatott, senki másról. Végiggondolta, hogy bizony tényleg még senki másnál nem érezte ezt az őrült vágyat, még senkit nem kívánt ennyire és senkivel nem is volt ilyen jó, mint vele. Még Stacyvel sem, pedig pár évig együtt éltek! Érezte, hogy ha ezt a nőt is elveszíti, akkor vége – nem is akart arra gondolni. Szüksége van rá, egyszerűen kell neki, csak ő képes arra, hogy annyi magányosan eltöltött, boldogtalan év után, újra boldoggá tegye. Talán egy óra múlva ő is elaludt.
Másnap reggel, amikor House felébredt Lisa már a zuhany alatt állt, a férfi hallotta a csobogó víz hívogató hangját. Ő is felkelt az ágyból, odaosont az ajtóhoz és magpróbált halkan benyitni, nem akarta, hogy a nő még észrevegye. Cuddy éppen háttal állt, tehát nem vette észre House-t és a vízcsobogás miatt nem hallotta, hogy a férfi benyitott. Egy darabig csak állt és nézte a zuhanyozó nő csodálatos testét, formás idomait, ami teljesen felizgatta és közelebb merészkedett. Csak a nőn járt az esze és le sem tudta venni róla a szemét, széthúzta a zuhanyzókabin ajtaját – amit Cuddy ugyan hallott, de még nem fordult meg, csak mosolygott – és belépett ő is a zuhany alá, hátulról átölelte a nőt szorosan, amire az megfordult már, és csókolózni kezdtek, majd a zuhany alatt is, újra boldoggá tették egymást.
Később mikor véget ért az édes együttlét, mindketten egy kicsit megszárították a hajukat, mert mindkettőjüké csurom víz lett a „vizes kaland” után, és felöltöztek végre.
– Látod, most mindketten el fogunk késni a te hibádból! Azért, mert nem bírsz magaddal.
– Nem, nem csak az én hibám! De milyen hibáról beszélünk? Mindkettőnknek szüksége volt egy forró zuhanyra, nem?
– Most menj haza és öltözz át!
– Igenis, úrnőm, ahogy óhajtja – Cuddy erre elnevette magát. – Este hol leszünk nálad vagy nálam?
– A jótékonysági bálon!
– Az meredek. Annyi ember előtt? Nekem mindegy. Te tudod. Engem nem zavar szerintem, ha néznek közben, de benned nem vagyok biztos.
– Most meg miről beszélsz? Nehogy azt hidd, hogy ezentúl minden nap lefekszünk majd egymással!
– Miért?! Ne már! Na, jó, benne vagyok, hogy minden hónapban tartsunk egy kis szünetet, mondjuk tizenötödikétől tizenkilencedikéig, rendben? Ma pedig ugye harmincadika van, tehát… – Cuddy erre összevonta a szemöldökét, de mosolygott, hogy a férfi azt is így tudja róla, hogy mikor ovulál.
– Nem csak akkor tartunk szünetet, ugye tisztában vagy vele? – majd a férfi mosolyodott el a nő kérdése hallatán.

Elérkezett az este, a bál, ahol mindenki, kivétel nélkül nagyon elegánsan volt felöltözködve. Még egy zenekar is meg volt hívva, akik a hangulatos zenét szolgáltatták. House egyből megtalálta a tömegben a legjobb barátját, akivel együtt kerestek egy asztalt maguknak, ahova leültek, iszogattak – House természetesen nem szeszes italt – és közben beszélgettek. Megérkezett nem sokkal később Daniel is, szintén nagyon elegánsan és úgy festett, mint egy filmsztár. A nők mosolyogtak, amikor meglátták és sugdolózni kezdtek róla, elég sok nő szívesen lett volna a barátnője a sármos férfinak. House persze nem nézte jó szemmel a „riválisát”, ki nem állhatta ezt az alakot.
– Na, ez a szerencsétlen pojáca is idetolta a képét – jegyezte meg a morcos férfi barátjának.
– Kiről beszélsz? – majd körbenézett és figyelt abba az irányba, amerre House is nézett. – Ja, hogy Danielről? Kiről is másról?! Gondolhattam volna, hogy róla beszélsz így.
– Mások nem ilyen irritáló személyiségek, mint ő, aki személyiségnek sem mondható, csak egy hétköznapi senki.
– Így gondolod? Nem lehet, hogy irigyled azt a hétköznapi senkit? – közben Cuddy is betoppant. – Hűű, odanézz! Cuddy gyönyörű ma este – állapította meg még Wilson is.
A nőn egy hosszú, testhez álló, gyönyörű, tengerkék színű ruha volt, ami remekül kihangsúlyozta a karcsú alakját. Mell fölötti résztől két oldalra szétváló pántok, amiket nyaknál kellett megkötni, tehát egy nagyon enyhe dekoltázsban volt része a kíváncsi férfi szemeknek. A ruha hátrésze teljesen nyitott volt, minden látható volt a fenék feletti résztől kezdődően, a teljes meztelen háta. A ruha jobb oldalán, a borda alatti résznél volt öt darab egymás alá centinként elhelyezett, strasszokkal kirakott, nem túl hosszú, kb. tíz centiméteres vonal. Mindehhez egy fekete pántos szandált viselt. Cuddy megjelenése is igazán kifogástalan volt. Egy szolid smink, a jobb csuklóján egy szép strassz karkötő. Minden férfi alaposan végigmérte a nőt, de közülük is kettő különösképp, Daniel és House, akiket teljesen feltüzelt a látvány és egyszerűen csak rá tudtak figyelni. Számukra ellenállhatatlan volt a nő és igazán kívánatos. House legszívesebben felállt volna, odament volna hozzá és szájon csókolta volna mindenki előtt, hogy lássák, hogy ők ketten bizony együtt vannak, de nem tehette. Megígérte a nőnek, hogy nem fog feltűnést kelteni és próbál természetesen viselkedni, ami egyre nehezebben ment neki. Pláne, amikor meglátta, hogy Daniel már Cuddy közelébe férkőzött és már ott teszi a szépet a nőnek. Legszívesebben odament volna hozzá és behúzott volna neki. Ő maga sem értette, hogy miért támadnak ilyen féltékeny gondolatai, mikor azelőtt eszébe sem jutott volna hasonló. De talán az is közrejátszott, hogy Cuddyt még talán soha nem látta ilyen gyönyörűnek és muszáj volt a kettejük között történtekről hallgatnia, de gondolkodott rajta, hogy Wilsonnak mégis elmondja.
– House, ne bámuld már ilyen feltűnően!
– Mi a bajod? Én mindig így nézem. Megbámulom, főként a melleit és a seggét, majd valami igazán frappáns megjegyzéssel díjazom a látottakat.
– Na, persze! Ne akarj átverni!
– Jól van, rá sem szoktam nézni igazából, olyan visszataszító és kiábrándító látványt nyújt.
– Nagyon jól tudod, miről beszélek. Nagyon furán viselkedtek mindketten, már napok óta. Ne tagadd, mert úgyis látom, és jól ismerlek mindkettőtöket! Mi van köztetek?
– Mi lenne? Semmi. Ami eddig volt. De mit értesz „furcsa” viselkedés alatt?
– Akkor csak a pár perccel ezelőtti eseményeket említem. Mikor bejött ide, láthatóan keresett valakit a tekintetével, majd mikor meglátott, abbahagyta a nézelődést, mint aki megtalálta, akit keresett, rád mosolygott és te is visszamosolyogtál rá. Azóta elég sűrűn néztek egymásra, vagyis pontosítok; le sem veszitek a másikról a szemeteket.
– Te, jó ég! Tehetek róla, hogy bejövök neki és csak engem képes nézni? Ellenállhatatlan vagyok, nem tudtad? Persze, hogy belém van zúgva, nem mindig ezt mondom? Ha néz és rám mosolyog, akkor szerinted mit kéne tennem, ha nem ugyanazt? Ez számodra már bizonyítja azt, hogy van is köztünk valami? Mindenképp igazad van!
Cuddy eközben táncolni ment Daniellel, aki próbálta a nőt szorosan magához ölelni, de ő elhúzódott tőle. House nagyon ideges lett, amikor meglátta a párocskát táncolni, és a férfi kezét a nő csupasz hátán, valamint pont elcsípett egy olyan pillanatot, amikor a férfinak sikerült egy pillanatra nagyon szorosan magához ölelni a nőt, aki mindeközben csak nevetgélt. Erre felpattant a helyéről.
– House, most meg hova mész?
– Szomjas vagyok.
Nem sokkal később egy pohár whiskyvel tért vissza és újra helyet foglalt az asztalnál. Wilson döbbentem vette észre a poharat a férfi kezében és az alkohol illata is megcsapta az orrát.
– Te teljesen megőrültél? – kapta ki House kezéből a poharat és a tartalmának a felét lehajtotta.
– Rendes vagy, most mehetek vissza és hozhatok egy másikat…
– Nem mész sehova, majd én mindjárt hozok neked.
– Hát az rendes lenne tőled!
Majd Wilson visszatért egy másik pohárral, amiben valami átlátszó színű folyadék volt.
– Tessék, ezt idd, ha szomjas vagy!
– Mi ez? Csak nem vodkát hoztál nekem, ekkora pohárban? Azt annyira nem csípem ám, mint a whiskyt.
– Tonikot hoztam, ebből annyit ihatsz, amennyit csak akarsz.
– Ne már! Utálom! Nem gond? – közben idegességében dobolt a lábaival az asztal alatt. – Akkor legalább valami rágcsálnivalót hozhatnál nekem, amivel lefoglalom magam, ha már inni nem enged a drágalátos őrangyalom.
– Te is tudod, hogy gyógyszerre nem lehet inni, methadonra pláne nem – közben a szomszédos asztalról elvette a tálcát, amin mindenféle kis nassolnivaló volt, mogyoró, ropi és egyebek. – Tessék. Remélem, hogy most már elégedett vagy, esetleg hozhatok még valamit?
– Egy csajt az ölembe.
Közben House észrevette, hogy Cuddyék abbahagyták a táncot és a nő kisétál a teremből. Gondolta, hogy hova indult a nő, így igyekezett utánamenni kezében pár szál ropival.
– Most megint hova indulsz? – érdeklődött Wilson. – Menjek veled?
– Húgyozni. Köszi, de azt hiszem, hogy egyedül is menni fog. Mehetek? Megengeded?
Kisétált és megállt a női mosdó bejáratánál, miközben eszegette a ropiját. Egy nő kint várakozott és nála érdeklődött.
– Kit vár?
– A kolleganőmet, de mi köze hozzá.
– Régóta bent van már? – a nő a fejét csóválta és értetlenkedve nézett a férfira. – Amióta itt várja ment be valaki?
– Miért érdekli? – a férfi kérlelőn nézett a nőre.
– Léci, léci.
– Igen, Dr. Cuddy.
A nő kolleganője ki is jött közben, akit szintén faggatni kezdett House.
– Hányan vannak még bent?
– Mi van?!
– Hány nő tartózkodik még odabent? Dr. Hadley odabent van, vagy keressem máshol.
– Szerintem, csak egy ember jött be, amíg én bent voltam. Úgyhogy, szerintem keresse máshol a doktornőt, mert nem valószínű, hogy bent van.
– Köszike! Igazán sokat segített.
House megvárta még a két nő elsétált, és gondolta bemegy, már az ajtó előtt állt, amikor Cuddy készült kijönni.
– House, Te meg mit csinálsz itt?
A férfi gyorsan körbenézett, majd szájon csókolta a nőt és tolta vissza a mosdóba. A nő próbált tiltakozni, de House nem tűrt ellentmondást.
– House, engedj már el! Teljesen megőrültél? – közben egy pillanatra sem engedte el a nő csípőjét. – Mi van, ha bejön valaki, és itt talál minket együtt?
House újra betapasztotta a nő száját a csókjaival. De észrevették, hogy valaki valóban nyitja az ajtót és gyorsan elhúzódtak egymástól. Dr. Cameron volt az és eléggé zavarba jött, amikor a férfit is ott találta a női mosdóba, értetlenül fürkészte a két embert és nem értette, hogy mit csinálnak ott.
– Valaki leszarta a férfi WC ülőkéjét, és ettől ráadásul még marha nagy bűz is terjeng odabent, akarja látni és érezni?
– Nem kösz, inkább kihagynám.
– Különben csak azért közöltem ezt az infót magával, mert tudtam, hogy úgyis megkérdezi, hogy miért vagyok itt és gondoltam megspórolok magának egy kérdést – látta, hogy a nő továbbra is kérdőn és csodálkozva néz rá és valószínűleg nem hisz neki. – Na, jól van, elmondom, hogy valójában épp dugni akartunk, – erre Cuddy iszonyú mérges lett és szúrós pillantásokat vetett a férfire és csak ráncolta a szemöldökét – de maga megzavarta ezt az intim pillanatot, igaz Dr. Cuddy?
– House! – mordult a férfire.
Cameron elmosolyodott és be is ment az egyik WC-be, közben a férfi továbbra is neki beszélt. – Amúgy nem én rángattam be ide, hanem ő engem – Cuddy erre erősen belecsípett a férfi karjába és halkan odasúgta neki, hogy ezt most rögtön fejezze be.
– Au, ez fájt – mondta a férfi. – Ne is zavartassa magát miattunk, nyugodtan pisiljen csak, minket nem zavar igazán. Remélem, mi sem magát! Csak a pisilésre koncentráljon, semmi mással ne törődjön.
Pár perc múlva Cameron mosolyogva jött ki, kezet mosott és távozni készült.
– Akkor ezt meg is beszéltük szerintem – mondta Cuddy House-nak, próbálta azt a látszatot kelteni, hogy bizony valami fontos dologról beszéltek, mielőtt Cameron betoppant. Majd nem hagyta, hogy Allison becsukja az ajtót, ő is ki akart menni a másik nő után, de a férfi megfogta a karját és visszahúzta őt.
– Állj csak meg! Te hova indultál?
– Esetleg megvárunk még valakit, hogy meglásson együtt, a női mosdóban?
Eközben a folyóson Cameron összefutott Wilsonnal, aki már kereste a barátját.
– Cameron, nem látta … ? – a nőnek már nem is kellett befejezni a mondatot, hiszen jól tudta, hogy kit keres és már válaszolt is, mielőtt befejeződött volna a kérdés.
– De láttam, a női mosdóban van – erre Wilson nagyon meglepődött és a félreértések elkerülése végett elmondta, hogy kit is keres, hátha a nő másra gondolt. Hiszen a barátja mit keresne a női mosdóban…
– House-t keresem.
– Tudom. Én is róla beszéltem.
– De a női mosdóban?! Mi a francot keres ott?
– Cuddyval van ott. Azt én sem tudom, hogy mit keresnek bent együtt. Én is meglepődtem, amikor megláttam őket. Másnak nem mondom el ezt, csak magának mondtam.
– Köszi! – majd elindult a női mosdó felé, Cameron pedig ment vissza a terembe a férjéhez és leült mellé.
– Mi van veled? Mit vigyorogsz? – kérdezte tőle Chase.
– Semmi. Nem érdekes.
A női mosdó előtt Wilson várakozott. Nyílt az ajtó és Cuddy lépett ki rajta. Meglepődött, hogy meglátta a férfit, egy pillanatra megállt és odaköszönt neki.
– Helló, Wilson!
– Helló, Lisa! – s mosolygott. Pont meg akarta kérdezni tőle, hogy House még mindig bent van-e, de abban a pillanatban a barátja is megjelent, a nő pedig villámgyorsassággal tűnt el.
– Mehetsz! Gondolom te is ide vársz. Szerintem már mindegyik WC szabad.
– Nagyon humoros. Tudod, én a férfi WC-t szoktam használni. Te mit kerestél itt? – House erre nem válaszolt. – Cuddyval?
– Beszélgettünk.
– Ja, és miről, ha szabad kérdeznem? Egy női mosdóban. Megvitattad vele, hogy szerinted ülve vagy állva jobb pisilni.
– Fogadjunk, hogy összefutottál Cameronnal és tőle tudtad meg, hogy bent vagyok.
– Cuddyval is összefutottam. Láttam a saját szemeimmel, hogy előtted ő jött ki – közben sétáltak vissza a helyükre. – Szóval, nem akarsz mondani semmit? Hogy mi folyik itt? Bár sejtem, de szeretném tőled hallani.
– A fantáziádra bízom.
– Szóval, akkor Ti ketten, … odabent a mosdóban…
– Ott nem tudtam megdugni, pont jött az a „pletykafészek”.
– Várjunk csak! Mi az, hogy „ott nem”? Talán már …, máshol esetleg sikerült?
– Igen.
– Apám!!! Wow! Komolyan?!
– Nem.
– Dehogynem! Sejtettem. Gyerünk a részletekkel!
– Nem akarja, hogy bárki tudjon erről. Elvileg még neked sem beszélhetek erről. De tényleg összejöttünk, és pár napja együtt hancúrozunk – Wilson meg sem tudott szólalni ezek után. – Hahó! Föld hívja Dr. James Wilsont, kérlek, jelentkezz!
– Bocs, csak szóhoz sem jutok. Sejtettem, vagyis annyira tudtam. Bele vagy zúgva, mi?
– Iszonyú jó vele az ágyban – Wilson erre vigyorogni kezdett.
– Na, ennek igazán örülök. De remélem, nem csak erről van szó! Jó lenne, ha végre tényleg találnál magadnak valakit és próbálnál boldog lenni! Én szurkolok nektek, szép pár lennétek.

House a bál után természetesen Cuddy házához ment, leparkolt a háza elé és bent megvárta a nőt, aki nem sokkal később érkezett. Annyira nem is lepődött meg, amikor megpillantotta az ismerős autót a háza előtt, csak a fejét csóválta és elmosolyodott.
– House, merre vagy?
– Csak kövesd a hangom!
A férfi a hálószobában ücsörgött az ágyon, az idegesítő csokornyakkendőt már levetette és elhajította, valamint a cipőjétől és zakójától is megszabadult már.
– Mit keresel itt?
– Megbeszéltük, hogy ezentúl minden éjszakát együtt fogunk tölteni, nem?
– Nem, nem beszéltünk meg, semmi ilyesmit. Ezt csak te mondtad, de én nem mondtam rá semmit.
– Na, látod, a hallgatás, beleegyezés – majd felállt az ágyról és a nőhöz ment, hogy megcsókolja és újra a karjaiban tudhassa, amire egész este vágyott már. – Milyen volt egész este azzal a bájgúnárral táncolni?
– Mással is táncoltam, nemcsak vele. Tényleg arra nem is gondoltál, hogy esetleg vele jövök haza?
– Hát nem. De szerintem most nem beszélgetnünk kéne. – House már nem igazán bírt magával, a nő látványa, illata és közelsége csak fokozta a csillapíthatatlan vágyat benne.

Reggel korán már kopogás zavarta meg a békésen szunyókáló párt. Szerencsére a férfi olyan mélyen aludt, hogy nem hallotta meg. Cuddy magára kapott egy köntöst és ment ajtót nyitni. Olyan korán volt még és olyan félkómás állapotban volt, hogy el is felejtett a kukucskálón kinézni, hogy ki lehet az. Úgy gondolta, nem számít ki az, gyorsan lerázza az illetőt és még egy kicsit visszamegy majd az ágyba.
Köntösben, mezítláb, kócosan, ásítozva nyitott ajtót és az ajtó mögött megjelent a másik „hódolója” Daniel. Ez a látvány egyből kijózanította és elmúlt az addigi álmossága.
Daniel még így is nagyon vonzónak és kívánatosnak találta a nőt, de összetette a képkockákat és világossá vált számára, hogy mi folyik itt.
– Daniel…
– Jó reggelt, Lisa! Nagyon sajnálom, hogy ezek szerint felébresztettelek.
– Egyáltalán nem ébresztettél fel – elég kínos volt számára ez a szituáció és, hogy kénytelenek az ajtóban társalogni, ahelyett, hogy behívná a férfit. Zavarban érezte magát.
– Tudom, hogy sajnos ez nem igaz. Azt hiszem, jobb lenne, ha most elmennék és hagynám, hogy visszamenj hozzá.
– Hozzá?!
– House-hoz. Tudom, hogy itt van, láttam a kocsiját. Azért is kopogtattam, mert azt hittem, hogy ő is nemrég jött és te már jó ideje fenn vagy.
– Sajnálom.
– Akkor megyek is, majd később beszélünk. Még egyszer, kérlek, ne haragudj, amiért felébresztettelek! Ha tudtam volna, akkor… Viszlát, később! – azzal csalódottan indult is. Nem hitte volna, hogy ennyire rosszul fog esni neki, hogy Lisa bizony lefeküdt a riválisával.

Cuddy bement ezek után a hálóba, leült az ágy szélére a férfi mellé.
– House, jó lenne, ha már felkelnél te is! Hasadra süt a nap – ébresztette és rázogatta az alvó férfit.
– Jézusom! Így kell ébreszteni valakit? Jobb lett volna, ha csókokkal ébresztesz, és esetleg gyengéden simogatsz, e helyett a rázogatás helyett.
– Daniel, mindent tud.
– Hogy hogy viselkedsz már reggel korán? Honnan tudja?
– Most ment el, és már tisztában van vele, hogy lefeküdtünk. Remekül szem előtt hagytad tegnap a kocsid, így nem volt nehéz kitalálni neki.
– Nehogy már én legyek a hibás! Hova kellett volna állnom, 2 utcával arrébb? Meg ki tudta, hogy reggel korán már meglátogat, mert annyira hiányzol neki, habár tegnap egész este a karjaiban tarthatott táncikálás közben. Ja, talán épp ezért volt ez a nagy hiányérzete.
– Befejeznéd? Most mi a francot csináljunk?
– Mi lenne, ha visszabújnál mellém az ágyba? – azzal a vállánál fogva próbálta visszahúzni a nőt az ágyba, magára.
– Ne hülyéskedj már! Engedj el! Ez most komoly. Mi lesz, ha innentől kezdve mindenki tudni fogja?
– Nem hinném, hogy magára akarna haragítani azzal, hogy kifecsegi a kis titkaidat. Ugyan már, beszámolna a kudarcáról, hogy bár annyira teper utánad, mégsem vele bújtál ágyba? Különben már úgyis mindegy, nem? Nyugodtan visszajöhetsz! Ő már tudja, és biztos, hogy tartja a száját.

A kórházban Cuddy nem tudta, hogy mi tévő legyen, menjen és beszéljen Daniellel, vagy inkább várja meg, amíg ő keresi.
De meg is oldódott ez a dilemmája, hiszen a férfi nem tudott tovább várni a válaszokra és nem tudott tovább kétségek közt maradni, így ő kereste meg a nőt.
– Akkor beszélhetünk?
– Persze, csak előbb jobb, ha becsukom az ajtót és megkérem a titkárnőt, hogy ne engedjen be senkit, most nem szeretném, ha bárki zavarna minket – majd ment becsukta az ajtót és intézkedett.
– Szereted őt? Mármint House-t?
– (Egy pár percig elgondolkodott a válaszon.) Nem. Tudod…, azt hiszem, hogy … kettőnk között csak, puszta nagyon erős vonzalomról van szó, semmi többről – de igazából ő maga sem volt tisztában az érzéseikkel, hogy ki mit érez a másik iránt. – Már régóta tart ez.
– Mi? Hogy lefekszel vele?
– Nem, hanem ez a vonzalom egymás iránt.
– Ha nem vagy szerelmes, akkor megnyugodtam – Cuddy erre elmosolyodott. – Így annyira az sem zavar, hogy lefeküdtél vele – ő is rá mosolygott a nőre. – Az ő érzései meg… Ugye tudod, hogy ő sem szeret? Elég sok mindent tudok már House-ról. Számára is csak a testi vonzalomról szól a dolog, a szexről, nem többről.
– Igen, tudom. Ő soha nem fog szeretni.
– Ellentétben velem – majd a nőhöz sétált és megállt vele szemben. – Gondolom, azzal is tisztában vagy, hogy én, mit érzek irántad. Én tényleg beléd szerettem, és állandóan csak rád gondolok – megsimította a nő arcát. Szeretném veled megpróbálni és szeretném, ha kaphatnék egy esélyt, hogy bebizonyítsam, hogy mennyire szeretlek, bármit megtennék érted. Sokkal több mindent tudok neked megadni, mint ő.
– Ugye most nem arra célzol, hogy…?
– Nem a pénzért megkapható dolgokra gondolok. Tudom, hogy neked nem az számít. De azt is tudom, hogy mi igen. Szeretnéd, ha valaki igazán szeretne, kimutatná az érzéseit és esetleg megajándékozna egy gyerekkel is – Cuddynak erre a szóra felcsillant a szeme és nagyon örült, hogy a férfitől ilyen szép dolgokat hall, valamint ennyire tudja, hogy mikre vágyik igazán.
– Ezt komolyan mondod?
– Persze. House vajon megadná neked ezeket a dolgokat? Szeretne gyereket tőled? Megkérné a kezed valaha is?
– Dehogyis! Hova gondolsz? Neki ezek a dolgok nem számítanak.
– De neked és nekem, igen – majd gyengéd puszit adott a nő szájára, amivel teljesen összezavarta őt, de így sokkal hatásosabb volt.
– Én nem is tudom, hogy mit mondjak. Teljesen összezavartál.
– Még egy fontos dolog, ami majdnem kiment a fejemből. Ugye tudod, hogy ez a kapcsolat, ami van köztetek, még bajt hozhat rád? Ahogy én is, bárki más is rájöhet és már mindenki tudni fog róla. Aztán meg fognak vádolni azzal, hogy csak azért támogattad annyira, hogy visszajöjjön, mert a szeretőd.
– Daniel, ő akkor még… nem…
– Én tudom, de vajon mások elhiszik ezt? Arra is fény derülhet, hogy House hol volt valójában és azt is mondhatják, hogy még nem is jött teljesen rendbe, csak mivel a te szeretőd, így minden sokkal egyszerűbb volt számára. Mellesleg szexuális zaklatással is megvádolhatnak, pláne, ha kiderül a pszichiátria. Szóval ez nem is olyan könnyű kapcsolat lenne.
– Igen, igazad van. Jobb, ha minél előbb véget vetek ennek az egésznek! Van, amire én nem is gondoltam.
– Sejtettem. Ezért szóltam. Nem szeretném, hogy bajba kerülj!
– Rendes tőled. Köszönöm.
– Ígérd meg, hogy gondolkodsz kettőnkről! Vagy esetleg… már most is meg tudod mondani, hogy kaphatok-e egy esélyt?
– Talán egy próbát megérne, de még át kell gondolnom alaposan.
– Segítek elfelejteni House-t.
– Mindent megteszek, hogy elfelejtsem őt.
– Komolyan mondod?
– Természetesen.
– Akkor, mi lenne, ha ma elmennék színházba?
– Daniel…, ezzel nem kéne még várni?
– Mire akarsz várni? Eddig is randizgattunk. Ráadásul, pont most mondtad, hogy House-t el akarod felejteni.
– Igen, így van. De előtte még beszélnem kéne vele.
– Ha nem volt köztetek kapcsolat, akkor minek vele beszélni bármiről is?
– Csak elmondom neki, hogy…
– Este, akkor hatra érted megyek!
– Most nem igazán van hangulatom a színházhoz.
– Szükséged van egy kis kikapcsolódásra.
– Lehet.

Amint Daniel és Cuddy befejezte a beszélgetést, nem sokkal később House volt az, aki meglátogatta főnöke irodáját.
– House, most nem alkalmas.
– Mi ez a hűvös fogadtatás? – s kezdett közeledni a nőhöz, aki hátrált, amit a férfi egyáltalán nem értett.
– Jobb, ha most túlesünk rajta, becsuknád az ajtót?
– Ne zárjam be inkább?
– Csak csukd be!
– Nagyon furán viselkedsz ma, ugye tudod?
– Ülj le!
– Mit követtem el, amivel így magamra haragítottalak? – House-nak esze ágában sem volt leülni, már nagyon kíváncsi volt, hogy a nő milyen magyarázatot ad a viselkedésével kapcsolatban.
– Tudod, azt hiszem, talán jobb lenne, ha … befejeznénk a kis együttléteinket – House nem erre számított és nagyon ledöbbent ezen.
– Miért is lenne erre szükség? Kitalálom. Beszéltél a kis Don Juan-nal és ő azt mondta, hogy ha nem ezt mondod nekem, akkor mindenkinek elmondja, hogy lefeküdtünk.
– Nem!
– Egyik napról a másikra, vagyis inkább egyik percről a másikra az ember nem hoz ilyen döntéseket. Ráadásul tudom, hogy te is élvezed az együttléteinket, ergo nincs okod rá, hogy ezt mondd. Szóval? Mivel dumálta tele a fejed?
– Semmivel. Átgondoltam pár dolgot és erre a döntésre jutottam, fogadd el! – majd leült az íróasztala mögé. – Most pedig, ha nem haragszol, még dolgom van.
– Tudom, hogy mondott neked valamit, amivel remekül sikerült manipulálnia. Mit mondott? Tudom, hogy beszéltél vele!
– Törődj bele, hogy nincs tovább! Többet nem fekszünk le egymással! Azért mert én így döntöttem, senki sem befolyásolt. Ha alaposan átgondolnád te is ezt az egészet, akkor te is arra jutnál, hogy mindenkinek így lesz a legjobb!
– Rendben, akkor megkérdezem tőle, hogy mit mondott – majd indult is ajtó felé.
– Te most komolyan képes lennél megkérdezni tőle? Várj már! – House megállt és megfordult.
– Akkor hallgatlak – visszament az asztalhoz és leült.
– Ha bármikor kiderülne ez, akkor… Mindkettőnket elég rosszul érintené.
– Ha ő nem mondja el senkinek, akkor nem derül ki. Amúgy meg, kit érdekel, ha megtudják?
– Például engem.
– Továbbra is vigyázunk akkor, hogy ne derüljön ki, így jó?
– Nem, nem jó. Én olyan… kapcsolatra… vágyom, amit te… soha nem tudsz megadni.
– Szóval ezzel érvelt ellenem. Csúcs!
– Nem, ezt nem ő mondta, hanem én mondom.
– Rendben – majd állt is fel az asztaltól és elindult az ajtó felé. – Szerintem hiányozni fogok neked. Főleg mostanában. Nem is kicsit.
– Nem mondtam, hogy nem így lesz.
– Látod? Te sem ezt akarod, csak ez a balfácán teljesen összezavart és próbálja az ő malmára hajtani a vizet.
– House, bármilyen hihetetlen, én tényleg másra vágyom. Arra, amire a legtöbb nő és nemcsak az ágyasa szeretnék lenni valakinek, remélem, ezt megérted – House egy percre elgondolkodott és nagyon jól tudta, hogy a nő miről beszél, és mit akar.
– Először azt mondod, hogy hagyjuk abba, mert nem lenne jó, ha bármi is kiderülne kettőnkkel kapcsolatban, utána meg azt, hogy pont az lenne jó, amit nem szeretnél, hogy kiderüljön, értem. Te tudod egyáltalán, hogy miről beszélsz?
– Én tudom, csak úgy látszik te nem érted még. Ha lefekszünk egymással, az még nem kapcsolat. Kaland, együtt töltött éjszakák sorozata, románc, vagy nevezd, aminek akarod, de nem egy szerelmi kapcsolat. Most hagyj magamra! Még mással is kell foglalkoznom.
House tudta, hogy a nő érez iránta valamit és ő is hasonlóan érzett, de nem tudott neki erről beszélni. Azt gondolta, hogy a nő úgyis tudja, hogy nemcsak a szex miatt fekszik le vele, hanem, mert érzelmeket táplál iránta és tényleg fontos neki. Ezért csalódott volt kicsit.
– Jól van – majd kisétált, de az ajtóból még hosszasan nézett vissza.

A barátjával azonnal szerette volna kitárgyalni a történteket, de keresgélnie kellett, mert az irodájában nem volt. De a kantinban megtalálta végre. Leült az asztalához.
– Mit eszel? – Wilson erre elhúzta a tálcáját.
– Nem kapsz belőle, ne is álmodj róla! Mi történt?
Pont ebben a pillanatban Daniel sétált az asztalukhoz.
– Helló, Wilson!
– Daniel.
– Ugye tudja, hogy soha többé nem fog megtörténni? – vigyorgott House-ra.
– Micsoda?
– Ne játssza a hülyét! Nagyon jól tudja, hogy miről beszélek. Elfelejti végre vagy segítsek? Remélem, utoljára, kiélvezte minden egyes pillanatát.
– Egész jó ez a sült krumpli – mondta barátjának, aki csak meglepetten és értetlenül kémlelte a két férfit.
– Akkor remélem, ezt meg is beszéltük. De később majd még visszatérünk erre! – majd ezután elsétált Daniel.
– Ennek meg mi baja volt?
– Miért nem őt kérdezted?
– Gondolom, Cuddyról van szó.
– Igen, róla. Ma kiderült számára, hogy lefeküdtünk.
– Juj. Akkor gondolom erre reagált így. De meglepően, egész nyugodt volt.
– Ja, mert azt hiszi, hogy sikerül a terve.
– Milyen terve?
– Előadja Cuddynak, hogy én miért vagyok rossz, ő pedig jó választás. Már elkezdte teledumálni a fejét.
– Komolyan?
– Már meg is győzte arról, hogy jobb, ha mi ketten befejezzük. Állítólag másfajta kapcsolatra vágyik, és ezért kell befejeznünk, amit szinte el sem kezdtünk.
– Jó gyorsan ment neki. Akkor köztetek már vége is mindennek? Másfajta kapcsolatra vágyik?!
– Szerelmi kapcsolatra.
– De hiszen ez, az, nem? – House erre nem mondott semmit, csak meredten bámult előre, majd felállt és menni készült, de barátja is felpattant, vele tartott és együtt hagyták el a kórház éttermét. – Tudom, hogy szeretitek egymást, de akkor meg mi a probléma?
– Az, hogy köztünk nem lehet semmi, mert mi lesz, ha kiderül. Fél, hogy bajba kerül.
– Akkor most szabad utat engedsz Danielnek és lemondasz, arról a nőről, aki után mindig is evett a fene?
– Ezt nem mondtam.
– Mit, hogy szabad utat engedsz a másiknak vagy, hogy mindig is evett utána a fene?
– Egyiket sem.
– House, ha jelent számodra valamit, akkor tenned kell azért valamit, hogy veled maradjon. Végre mikor boldog lennél… Ezt ne hagyd!
– Zavarsz! Még van egy kis dolgom. Kimennél az irodámból?
– Akarod, hogy beszéljek vele? Cuddyval, nem Daniellel gondoltam.
– Dehogy beszélj! Egyikükkel sem! Meg ne próbáld! Köszi, de már nagyfiú vagyok és meg tudom oldani a dolgaimat.
– Rendben, csak megkérdeztem.
House-t nagyon zavarta a kialakult helyzet, hogy Danielnek máris sikerült Cuddyt meggyőznie arról, hogy jobb, ha ők ketten befejezik a „kapcsolatukat”. Nagyon jól tudta, hogy a férfi keze van a dologban és nem a nő döntött így, magától. Amikor már minden olyan jól alakult és boldognak érezte magát… Elgondolkodott, hogy mihez kéne most kezdenie, beszéljen a nővel, hogy ez nemcsak a szexről szólt, vagy inkább hagyja – ha ilyen könnyen elfogadja és befolyásolja őt mások véleménye vele kapcsolatban, akkor, tényleg jobb így… De nagyon szerette a nőt, amit még magának is nehezen vallott be és állandóan csak rá tudott gondolni. Ha egyszer már sikerült megszereznie, és ha rövid ideig is, de boldog volt vele, akkor nem hagyhatja, hogy mással legyen, mást tegyen boldoggá!
Fogta a bőrdzsekijét, felült a motorára és elhajtott a nő házához, hogy beszéljen vele. A nőt azonban nem találta otthon és a pótkulcs sem volt a megszokott helyén. Fél óra várakozás után hazament, de később persze még vissza a nőhöz.
Mikor legközelebb odaért, pont időben érkezett, ugyanis Cuddy szállt ki egy autóból, tehát megérkezett, de nem egyedül! House szándékosan nem hajtott túl közel hozzájuk, de gyalog már közelebb bicegett. Daniel szerette volna bekísérni a nőt a házába, de az megállt az ajtóban miután már kizárta, de nem nyitotta ki az ajtót.
– Daniel, köszönöm ezt a szép estét, igazán jól éreztem magam.
House olyan közel ment, hogy még azt is hallotta, hogy mit beszélnek. Örömmel nyugtázta, hogy a nő nem akarja behívni a férfit.
– Én is. Én mindig jól érzem magam a közeledben – majd elindult Lisa felé, hogy megcsókolja. A nő félrefordította a fejét és így csak az arcát tudta megpuszilni a férfi. Erre mindketten elmosolyodtak.
– Daniel, jó éjszakát!
– Hát akkor, jó éjt! – majd ismét megpuszilta a nőt és újra megpróbálta szájon csókolni, ezúttal már sikerrel is járt. Átfogta a derekát és még szenvedélyesebben próbálta volna csókolni, de a nő nem hagyta. Boldog volt már attól is, hogy végre ajkai érinthették a nő ajkait, így mégsem érzett akkora csalódottságot, fogta magát beült a kocsijába és elhajtott.
House nagyon boldog volt, amiért a nő nem hagyta megcsókolni magát és iszonyú dühös is, hogy a férfi ennyire próbálkozik a nőnél és azért egy csókot sikerült lopnia.
Lisa épp nyitotta volna az ajtót, amikor érezte, hogy hátulról egy erős kéz öleli át és a haját félretolva, elkezdi a nyakát csókolni. Először Danielre tippelt, de amikor a nyakát kezdték csókolni, érezte a férfi szúrós borostáját és illatát, így rájött, hogy House az és megfordult.
– House, elárulnád, hogy mégis mit művelsz itt?!
– Hol voltatok?
– Ahhoz semmi közöd!
– Bár a ruhádból ítélve, valami elegáns étteremben vagy mondjuk színházban.
– Színházban voltunk.
– Miért nem hívtad be?
– Miért kellett volna behívnom?
– Engem miért nem hívsz be?
– Mert… Menj haza!
– Előbb menjünk be – majd nyitotta is az ajtót és pillanatok alatt bent volt. Cuddy persze szúrós pillantásokat vetett rá.
– Ezt mégis hogy képzeled?! – majd egyikük sem tudta türtőztetni magát és heves csókolózásba kezdtek, de a nő kis idő múlva leállította a férfit. – Ezt hagyd abba! Ezt a dolgot már megbeszéltük! Ha nincs semmi mondanivalód számomra, akkor jobb, ha elmész.
– Tudom, hogy igazából nem ezt akarod. Szeretnél újra a karjaim közt lenni.
– Ebben olyan biztos vagy? Szerintem tévedsz!
– Akkor az előbb miért hagytad, hogy megcsókoljalak? Nekem hagytad. Neki viszont nem. Vajon miért?
– Vajon miért nem mész már el innen? Szeretnék végre lefeküdni – House-nak felcsillant a szeme és sejtelmesen vigyorgott a nőre. – Egyedül! – majd megfogta a férfi karját és vezetni kezdte az ajtó felé, az ajtót is kinyitotta neki. – Jó éjt, House!
– Ez most komoly?! Jól van, de megbánod! Jó éjt!

Másnap reggel House irodájában Wilson vendégeskedett és épp közeledett egy nem várt látogató…
– Már csak ez hiányzik, mondd, hogy nem ide jön!
– House, honnan tudod, hogy mit akar mondani?
– Sejtem, mivel ennek a pasinak más témája sincs, legalábbis, ha velem beszél.
– Jó reggelt az uraknak! House, beszélhetnénk – majd Wilsonra nézett és: – négyszemközt?
– Én már itt sem vagyok.
– Nem mész sehova! Itt maradsz.
– De…, kettesben akar beszélni veled és én ezt tiszteletben tartom.
– Én meg szarok rá. Ülj csak le! Szóval mi nyomja a lelkét? Mivel akar nekem dicsekedni? Esetleg a tegnapi színházzal? Milyen volt az előadás?
– Mit keresett tegnap nála? Hazafele összetalálkoztam a motorjával.
– Jé, vajon mit keresett arra fele, amerre maga? Tudta, hogy nála vagyok és nem jött vissza ellenőrizni, hogy mit csinálunk?
– Lisa mondta, hogy nem szereti és csak… Miért zaklatja folyton? Egyáltalán nem illik magához. Nézzen már magára, maga csak egy szánalmas, szerencsétlen, nyomorult alak! – Wilson tudta, hogy jobb, ha feláll a székből, mert ki tudja, hogy ennek mi lesz a vége. – Lisa gyönyörű nő és nem olyan megkeseredett alakhoz való, mint maga. Ráadásul jóval öregebb is nála. Miért nem megy vissza a diliházba és csak ábrándozik róla tovább? – House közelebb lépett a férfihoz és elkapta az ingjének a gallérját mindkét kezével, majd a férfi is megragadta House nyakánál az inget, de erre már Wilson is odalépett és a két férfi közé állt.
– Ezt hagyjátok abba! Ennek semmi értelme. Daniel, ezt tényleg nem kellett volna!
– Mivel ez a pojáca annyira tart tőlem, már mindent próbál bevetni ellenem. Belepofázik a dolgainkba, sérteget…
– Csak azt akarom, hogy hagyja végre békén!

Eltelt pár nap, House és Daniel között ugyanolyan fagyos volt a hangulat, mint eddig. Daniel egy perc nyugtot sem hagyott Lisának, mindig ott volt a közelében, de Cuddy még nem engedte igazán közel magához. Nem tehette, hiszen nem tudott másra gondolni csak House-ra, nagyon hiányzott neki a férfi és nem is volt olyan egyszerű feladat kivernie a fejéből. A gondolatai csak körülötte jártak, és vigyáznia kellett, hogy nehogy annyira ne tudjon uralkodni magán, hogy újabb csók vagy esetleg több történjen köztük. Ő is ugyanúgy vágyott a férfire, mint ő rá. Nagyon nehezen bírták egymás nélkül.
Egy este Daniel állított be Lisához egy hatalmas csomaggal. Majd a konyhába csörtetett.
– Daniel, mi van ebben a csomagban?
– A felszerelésem. Ma bebizonyítom neked, hogy milyen jó mixer vagyok. Olyan finom koktélt keverek neked, amilyet még tuti nem ittál.
– Te értesz ehhez is? – majd felült a konyhában lévő bárszékre és figyelte, hogy a férfi mit csinál. – Amúgy én nem igazán szoktam inni. Az alkohol tartalomra vigyázz!
Daniel pontosan tudta, hogy milyen koktélokat kell készítenie a nőnek – ami ízre nagyon finom, édeskés, amit a nők kedvelnek, és később fejti csak ki a hatását. De az eredmény, hogy egy kicsit lerészegítse a nőt.
Daniel már az első pohár italba is jelentős mennyiségű alkoholt tett, persze úgy, hogy a nő ne vegye észre. Látványra is elképesztőt alkotott az úriember, az ital a szivárvány minden színében pompázott és ízre mikor Lisa megkóstolta fenséges volt.
– Meg sem merem inni olyan jól néz ki.
– Idd csak meg! Addig elkészítek egy másikat is.
– Jézusom, te le akarsz itatni? Ezt még meg sem ittam és már készíteni akarod a következőt?
– Ha nem ízlik, akkor…
– De, nagyon finom. Ennek a koktélodnak mi a neve? Ugye nevet is szoktak neki adni?
– Forró szerelem – majd mindketten elmosolyodtak. Daniel nekilátott az újabb italnak, Lisa pedig a bárszéken kortyolgatta az előző koktélt.
Lisa a másodikat már nem akarta elfogyasztani, de olyan finom volt, hogy megitta azt is.
– Daniel, azt hiszem mára ennyi elég is volt. Már kezdek egy kicsit szédülni, talán már kettő így a fejembe szállt volna? Mennyi gin-t, meg vodkát tettél bele ezekbe?
– Épp, hogy egy nagyon keveset az íz kedvéért – majd nyújtotta a nőnek a következő poharat.
– Ne haragudj, de most már nem kérek többet. Nem bírom a piát és nem akarok berúgni. Te miért nem iszol?
– Ittam és még iszok. Na, csak ezt az egyet még, kóstold meg velem!
Lisa tényleg csak belekóstolt, de utána mégis csak sikerült az egész pohárral kihúznia. 3 pohár koktél megtette a hatását és Cuddy nagyon berúgott. De nem volt hozzászokva az ivászathoz és neki már ez is megártott. A férfi is csodálkozott rajta, hogy milyen hatást váltott ki az alkohol, mert erre azért nem számított ő sem. Segítségére sietett a nőnek, amikor a bárszékről próbált lemászni, a nyaka köré tette a nő egyik kezét, hogy így segítsen neki az előszobába menni. Majd leültette a kanapéra és ő is leült mellé. Tudta, hogy a koktélokkal túllőtt a célon és túl jól sikerült a terve, nem szerette volna kihasználni a helyzetet, amikor a nő ennyire nincs magánál, de egyszerűen így sem tudott neki ellenállni.
Az egyik combjára tette a kezét és elkezdte az arcát puszilgatni, a nő a férfi kezét először lesöpörte, majd később már nem tett semmit. Daniel tudta, hogy elérkezett az ő ideje és megcsókolta a nőt, amit ő hagyott is. Szenvedélyesen kezdtek csókolózni a férfi nagy örömére, de nem tudta, hogy a nő lelkesedése valójában nem is neki szól, valaki egészen másra gondol, mást képzel a helyére.
A férfi egy idő után felkapta a nőt a karjaiba és a hálószobába sétált vele.

Lisa reggel mikor ébredezett, észrevette Danielt az ágy szélén maga mellett ülni. A férfin szokatlan módon csak egy póló volt, a nadrágja és egy zokni. Lisa gyorsan felült az ágyban és megnézte, hogy saját magán mi van és felülről csak egy spagetti pántos toppot látott.
– Jó reggelt, szépségem! – köszöntötte a nőt a férfi, és próbálta volna megcsókolni, de Lisa kitért a csók elől és elgondolkodott, hogy mi is történt tegnap este. – Hogy aludtál?
– Mondd, hogy nem tettük meg! Kérlek, Daniel!
– Arra vagy kíváncsi, hogy lefeküdtünk-e? Te nem emlékszel semmire?
– Sajnos semmire. Vagyis csak arra, hogy koktélokat kevertél nekem, amitől aztán jól berúgtam. Ugye, nem ez volt a célod?
– Nem akartalak leitatni. Nem gondoltam volna, hogy így megárt ilyen kevés. És nem használtam ki a helyzetet sem.
– Vagyis akkor nem feküdtünk le, igaz?
– Igaz – Lisa nagyon megkönnyebbült a válasz hallatán. – De ha nem hiszel nekem…
– Hiszek.
– Szóval ekkora baj lett volna, ha mégis megtesszük? A reakciódból ítélve erre következtetek.
– Nem erről van szó! Ne érts félre!
– Csak a blézert vettem le rólad, semmi mást. Bár nem lett volna nehéz feladat.
– Mi történt még tegnap, amiről tudnom kéne?
– A szenvedélyes csókunkra emlékszel? – Lisának ez már derengett. – Egyébként azt ugye tudod, hogy most azt is hazudhattam volna, hogy lefeküdtünk. Sőt, meg is tehettük volna, kihasználhattam volna a helyzetet. De erre nem lennék képes azzal a nővel szemben, akit ennyire szeretek – majd megcsókolta a nőt, immár józan állapotban is.
– Köszönöm, hogy nem használtad ki a helyzetet és, hogy nem próbálsz meg becsapni. Ezért igazán hálás vagyok – majd ismét hosszas csókolózásba kezdtek. De egy idő után Lisa ismét meggondolta magát.
„Te jó ég, mit művelek?! Csókolózok ezzel a férfivel és nem is érzek iránta semmit. Hiszen még mindig őt szeretem. Igen, azt hiszem, szeretem. Szeretem House-t, de tudom, hogy el kell felejtenem. Talán nem is baj, ha Danielt közelebb engedem magamhoz. Ő annyira más, mint House és tudom, hogy igazán szeret. Talán ő a megoldás a problémámra, talán neki köszönhetően elfelejthetem végre. Igen, meg kell próbálnom ezzel a férfival, hogy elfelejtsem őt” – morfondírozott magában a nő.
– Lisa, minden rendben?
– Igen, persze, csak egy kicsit elgondolkodtam.
– Ugye, nem azon, hogy ez a csók helyes volt-e vagy sem?
– Nem. Majd később még visszatérünk erre, de most ha nem haragszol, akkor megyek készülődni, mert el fogok késni.
– Nem tudom elhinni, amit House mondott.
– Te beszéltél vele? Mit mondott?
– Hát lehet, hogy nem fog tetszeni. Eldicsekedett pár dologgal. Elmondta, hogy te voltál az, aki valósággal rámászott a múltkor.
– Miii?! – teljesen ledöbbent a nő és nagy szemeket a férfira. – Képes volt azt mondani, hogy én rámásztam? Ezt nem hiszem el.
– Gondoltam, hogy nem igaz. Te nem olyan vagy! Örülhetne, hogy egyáltalán szóba állsz vele. Az együtt töltött éjszakátok is csak szimplán „nem volt annyira rossz”, szerinte.
– „Nem volt annyira rossz?!” – Hihetetlen, hogy ezeket mondta.
– Ne is foglalkozz vele! Ő is csak a testi kapcsolatot említette, semmi többet, csak a szexről szólt minden, de ezt te is említetted. Ma együtt ebédelünk?
– Jól van. Most pedig tényleg indulok készülődni.
– Rendben, később látjuk egymást. Ha bármire szükséged van, csak szólj! Kaphatok még egy csókot? – Lisa elmosolyodott és közelebb lépett a férfihoz, majd megcsókolták egymást. A férfi nagyon boldog volt, hogy már ezt elérte a nőnél, nagyon elégedett volt magával minden téren. Cuddy hihetetlen csalódottságot és kiábrándultságot érzett a hallottak után, nem hitte volna, hogy House ilyen csalódást fog neki okozni. Persze valahol érezte, hogy a férfi számára ő nem jelent semmit, de mindig is reménykedett benne, hogy talán mégis. Most valóban belátta, hogy Daniel az, akire szüksége van és mindent el fog követni, hogy megtartsa ezt a férfit, a másikat meg inkább elfelejti.

Lisa ezek után még távolságtartóbb volt House-szal, aki persze nem értette ezt a különös viselkedést és próbálta volna rendezni a dolgaikat, de valahogy sosem sikerült, emiatt elég csalódott volt. Hát még azok után, hogy egyik nap meglátta csókolózni Cuddyt Daniellel. Elgondolkodott azon, hogy a nő vajon boldog-e azzal a férfival és talán hagynia kéne őket…, de valahogy meg volt arról győződve, hogy Lisa őt szereti és ő is így érzett a nő iránt.

Pár hét elteltével House Wilsont várta a barátja irodájában és kotorászni kezdett az asztalán, a fiókjaiban unalmában. Míg nem talált egy elég szép és számára figyelemfelkeltő kis borítékot, ami egy meghívó volt. Mégpedig egy esküvői meghívó, Lisa Cuddy és Daniel Richards esküvőjére szóló meghívó. Amikor elolvasta és meglátta a neveket, mintha a villám hasított volna belé, fájdalmat, csalódottságot és keserűséget érzett, mert tudta, hogy innen már nincs visszaút. Ezt a nőt is elveszíti, ugyanaz megtörténik, ami sok éve már egyszer megtörtént vele. Oltár elé vezetik a számára oly fontos nőt, akit igazán szeret.
Ebben a pillanatban megérkezett a barátja is.
– House, te meg mit csinálsz itt?
– Téged vártalak, addig pedig olvasgattam kicsit – Wilson meglátta barátja kezében a meghívót, amit nagy valószínűséggel az ő asztalának a fiókjában talált.
– Azt meg honnan szedted? Kutattál a cuccaim közt?!
– Mikor akartál erről szólni? Gondolom, én nem szerepelek a meghívott vendégek listáján.
– Nem tudom, hogy Lisa meg akar-e hívni téged. Daniel egyértelmű, hogy nem, de Cuddyra bízta a döntést. Azt mondta, ha úgy gondolja, akkor hívjon meg nyugodtan, bár ő jobban örülne, ha nem tenné.
House azzal fogta magát és kiviharzott barátja irodájából és berontott főnökéhez.
– Már megint mit akarsz?
– Valamit elfelejtettél szerintem.
– Mégpedig? Jó képet vágni ahhoz, hogy csak így berontottál ide?
– Nem, ennél sokkal fontosabbat. Odaadni a meghívómat.
– Miről beszélsz?
– Vagy én nem mehetek valamiért?
– Szóval hallottál róla. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne téged meghívni.
– Miért is? Valaki képébe vágnám a tortát és hasonlók?
– Nem szeretném, hogy tönkre tedd az esküvőmet.
– Nem fogom. De szeretnék ott lenni, hogy lássalak menyasszonyi ruhában és lássam…, ahogy tönkre teszed az életed.
– Ez igazán kedves. Bár mit is várok tőled? Miből gondolod, hogy tönkre teszem az életem? Látod, milyen vagy? De jól van. Tessék, itt a meghívód – Cuddy a mappái alól egy borítékot húzott ki, amin az ő neve szerepelt.
– Látom, amúgy is meghívtál volna. Mit vegyek neked nászajándékba? Persze, ami nem kerül túl sokba. Minek verjem költségekbe magam egy olyan esküvő miatt, ami pár hét, esetleg hónap után úgyis válással végződik majd.
– House, most hagyj magamra! Az esküvőről meg nem fogok vitázni. Neked muszáj minden fontosabb döntésem előtt így viselkedned? Hiába, mert úgysem érdekel, hogy mit mondasz. Ha már meghívtalak elvárom tőled, hogy legalább ott viselkedj, és lehetőleg ne tedd tönkre ezt a számomra fontos napot!

House elhatározta, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a nő meggondolja magát az esküvővel kapcsolatban.
Cuddy lázasan készült és szervezkedett, bár egy rendezvényszervezőt is felfogadtak. Már az esküvői ruháját is készült kiválasztani. Egy délután el is ment egy esküvői-ruhaszalonba, ami a kórháztól nem is volt olyan messze. Nem is kellett sokáig válogatnia, hiszen tudta, hogy mit akar, így gyorsan megtalálta a számára legmegfelelőbbet. Már attól boldognak érezte magát, hogy próbaképp belebújhat abba a gyönyörű szép ruhába. Egy elég tágas öltöző volt az üzletbe, tele tükrökkel és egy függönnyel eltakarva mások elől.
Cuddy épp a csodaszép ruhában nézegette magát a tükörben, amikor hirtelen szétnyílt a függöny.
– Várjon! Nem mehet be. Azt tudja, hogy szerencsétlenséget jelent, ha már most látja a menyasszonyát az esküvői ruhájában? – szólt a férfi után az üzletben lévő eladóhölgy.
– Te meg mi a francot keresel itt, elárulnád? Hogy mertél utánam jönni és egyáltalán honnan tudtad, hogy itt vagyok? – House-nak még a szava is elállt a gyönyörűségtől, ahogy a nőt a csodaszép, hófehér ruhában meglátta.
– Ez a gönc nem rossz! Szóval, akkor tényleg komolyan gondoltad ezt a marhaságot?
– Marhaság alatt az esküvőmet érted? – közben House egy percre sem tudta a nőről levenni a szemét, csak nézte, alaposan szemügyre vette.
– Elsieted. Amúgy meg ezzel az idiótával sosem leszel boldog – majd mélyen a nő szemébe nézett és egyre közelebb lépett hozzá.
– Honnan veszed, hogy vele nem leszek boldog?
– Mivel nem szereted. Engem szeretsz. – Lisa erre nevetni kezdett.
– Te már csak tudod.
– Fogadjunk? – majd szenvedélyesen megcsókolta a nőt, akinek ez cseppet sem volt ellenére. Egy pár percig abba sem akarták hagyni. Mindkettőjük számára nagyon hiányzott már a másik ajka és csókjai íze.
– Mit művelsz?! Hagyd ezt abba! Mégis mit akarsz ezzel elérni? Azt hiszed, hogy ettől majd meggondolom magam?
– Megbizonyosodtam arról, hogy valóban nem szereted.
– Ez a csók jelentette számodra a bizonyítékot?
– Naná! Amilyen hévvel csináltuk… – vágta rá a férfi. – Ha szeretnéd, akkor nem hagytad volna, hogy megtegyem, vagy ha már megtettem és szeretnéd, sokkal előbb visszavonulót fújtál volna. Ergo az én csókjaim többet jelentenek neked, mint az az alak, tehát nem szereted.
– Tűnj innen a francba! – de tudta, hogy a férfinak mindenben igaza van. Abban is, hogy talán most tényleg boldogtalanság vár rá, ha férjhez megy és ettől eléggé megijedt. Igazából nem is a férfi idegesítette fel.

Aznap este Cuddy egyedül volt otthon, mert Daniel épp elutazott 2 napra, hogy egy konferencián vegyen részt, de nem is bánta, hogy a férfi most nincs vele. Sok mindent szeretett volna átgondolni egyedül és higgadtam. Ült a foteljében és az ujján lévő eljegyzési gyűrűt nézegette, majd belegondolt abba, amit House mondott neki és próbálta tisztázni az érzéseit a férfivel kapcsolatban. A merengései közepette megzavarták, ugyanis valaki kopogtatott az ajtón.
– Neee! Most meg mit akarsz? Még nincs nálam a menyasszonyi ruha, úgyhogy nem tudod tönkretenni – a férfi nem is mondott semmit, csak ment befelé a házba, bár senki nem invitálta.
– Tudom, hogy elutazott.
–Á, szóval ezért jöttél? – a férfi a nőhöz sétált átfogta a derekát szorosan és ismét szenvedélyesen és hosszasan próbálta csókolni, de a nő közben folyamatosan lökte volna el magától. – Ne-…eee. Eng-…edj el! – a férfi nem hagyta szóhoz jutni, pár percig, csak amikor már a nő is viszonozta a csókjait és nem próbált visszakozni. – House, ez egyáltalán nem jó ötlet. Pár nap múlva férjhez megyek. Össze akarsz zavarni, igaz?
–Össze tudnálak? Mi lenne, ha a ma éjszakát együtt töltenénk? Legyen amolyan búcsúéjszaka. Tudom, hogy te is akarod – majd ismét csókolni kezdte a nőt.
– House, nem lehet. Hamarosan férjhez megyek.
– Na és?! Találj ki valami jobb indokot, amiért nem kéne megtennünk! – közben folytatta a nő csókolását és simogatását, amíg a nő is nem érezte azt az őrült vágyat, amit ő. Elérte a nőnél, amit szeretett volna, már a nő is nagyon kívánta a férfit és az övé akart lenni, újra. Tudta, hogy valószínűleg a férfi csak a szex miatt van nála, de nem érdekelte, hiszen nagyon jó volt vele és még így is megérte. Gondolta, hogy úgysem fog kiderülni soha.
Ismét egy csodálatos és felejthetetlen éjszakát töltöttek együtt. Szinte egész éjjel szeretkeztek. Lisa nagyon boldog volt, – akárcsak a férfi – hogy újra magáévá tette az a férfi, akit valójában szeret. Belegondolt, hogy a másik férfival sose szokott ennyire jó lenni. Ilyen boldog pillanatokat csak House-szal tud átélni, csak ő tudja, hogy igazán mit szeret, mi teszi boldoggá, mire van szüksége. Csak kár, hogy House nem szereti és talán soha nem is lenne rá képes, hogy szeresse. Ez az éjszaka volt az utolsó, közös, intim együttlétük. Egyikük sem akarta, hogy ennek vége legyen. A kielégítő, kimerítő szex után, Lisa békésen feküdt a férfi mellkasán. A férfi cirógatta a nő hátát, karját és csókolta. A nő is cirógatta a férfi mellkasát.
– House, én… – a férfi jobb kezének mutatóujját a nő szájára tette, hogy ne mondjon semmit, majd az ujja hegyével végigsimította a nő ajkait, majd ismét szenvedélyesen szájon csókolta.
– Ha nem azt akarod mondani, hogy mégse mész hozzá ahhoz az idiótához, akkor inkább ne mondj semmit!
– Azt nem fogom mondani.
– A leendő férjed vajon mit szólna hozzá, ha megtudná, hogy lefeküdtél velem az esküvőtök előtt pár nappal?
– Nem fogja megtudni!
– Tőled nem.
– Tőled sem. Ha én az ellenkezőjét mondom, nem hiszem, hogy neked hinne. De ugye nem gondoltad komolyan, hogy elmondod?
– Jó móka lenne, nemde? De ne aggódj, nem fogok mondani semmit.
– Vagy az milyen kínos lenne, ha most váratlanul betoppanna. Valamiért elmaradt volna a konferencia és megjönne…
– Pofa be! – majd ő csókolta a férfit elég szenvedélyesen.
– Na, látod, ilyen csókok után is azt mered mondani, hogy szereted?
– Mit érdekel téged, hogy szeretem-e vagy sem?
–Ha nem szereted, akkor nagy valószínűséggel elég siralmas és szánalmas, rövid házasságotok lesz. Boldogtalan leszel.
– Ez téged ne érdekeljen! Vagy ennyire számít neked az én boldogságom? – Lisa mosolygott és reménykedett benne, hogy House talán most bevallja, hogy szereti, és igenis érdekli a boldogsága.
– Számít…, hiszen te is a barátom vagy, akárcsak Wilson – a férfi szerette volna elmondani, hogy igazából nemcsak a barátjának tartja és nemcsak a szex miatt fekszik le vele. Ez azonban nagyon nehéz volt a férfi számára és inkább mondott hülyeségeket, minthogy arról beszéljen, amit érez.
– A barátod, akárcsak Wilson?! Ezek szerint már őt is dugod? Ahogy egy lapon említesz vele… – nagyon csalódott volt, hogy hiába reménykedett, a férfi mégsem mondott semmi érdemlegeset. A férfi mellkasáról is inkább a párnára feküdt és jóval távolabb húzódott a férfitól. – Jó éjt, House!
– Most mi van? – és a nő fölé hajolt.
– Semmi. Aludjunk, bár ha gondolod, akkor haza is mehetsz!
– Dehogy megyek.
– Akkor maradj csöndben és aludj!
– Még beszélgetni szeretnék.
– Én viszont nem – a férfi ismét cirógatni kezdte a nő karját, majd a fenekét is megsimogatta és a combját, de a nő eltolta a kezét. – Már fáradt vagyok, aludjunk!
– Lesz, amikor a férjed is többre vágyik majd. Őt is leállítod majd? Akkor tényleg hozzámész?
– Ezt már megbeszéltük. Igen. De nem hagynánk már ezt a témát?
– Nem fogod magad meggondolni?
– Tudsz olyat mondani, amitől meggondolnám magam?
– Nem tudom, ez jó kérdés. Szerinted tudok?
– Valószínű, hogy igen, de nem fogsz olyat mondani.
– Milyet?
– Reméljük, rájössz magadtól is, bár nem hiszem, hogy tényleg úgy gondolnád.
– Ez nagyon rejtélyesen hangzott.
– Szereted a rejtélyeket, nem? Most már tényleg aludjunk!
– Jó éjt!
Lisa nagyon várta azt a bizonyos varázsszót, hogy „Szeretlek”, de sajnos nem kapta meg. Arra gondolt, hogy teljesen biztos, hogy House csak a szexet akarja sajnos, semmi mást és többet. Most ő volt az, aki egész este nem tudott elaludni. Csak nézte a mellette fekvő férfit, akinek a karjai még álmában is átfogják őt és elképzelte, hogy milyen jó lenne, ha a férfi is szeretné őt. Lisa tényleg komolyan gondolta, hogy ha a férfi azt mondja neki, hogy szereti, akkor nem fog férjhez menni, de House nem tette meg.

Elérkezett a várva várt nagy nap, az esküvő napja. Az ifjú pár is úgy döntött, hogy a szabadban tartják az esküvőt. Daniel szüleinek egyik vízparti hétvégi házánál, egy csodaszép füvesített udvaron, a kertben még egy kis szökőkút-féleség is volt. A helyszín maga is elég romantikus volt. A füves rész tele volt rakva hosszú széksorokkal, hogy onnan tudja nézni a násznép a házasságkötés minden mozzanatát. A gyönyörűen megterített asztalok és a székek le voltak takarva valami fehér anyaggal és sárga szalag-szerűséggel voltak átkötve. Táncparkettet is hozattak a táncolni vágyóknak és egy remek zenekart. Az idő is kedvezett a házasodni készülő párnak, kellemesen meleg volt és ragyogott a nap.
A férjjelölt már elkészült és szokás szerint, nagyon elegáns volt. Egy jó márkájú öltönyt, hozzá illő szintén márkás cipőt viselt ez a jóképű férfi. Bogár fekete haja bezselézve, a gyönyörű kék szemei csak úgy ragyogtak a boldogságtól.
A menyasszony is készülődött a vízparti ház egyik szobájában, a gyönyörű hófehér csipkéből készült ruha már rajta volt, épp a frizuráját készítették. A ruha tényleg káprázatosan szép volt, a mellkas résznél, –ami teljesen zárt volt– és a kar résznél csak a csipke volt, egyébként máshol, ez alatt, egy kellemes tapintású, drága anyag. Természetesen Cuddy jól választott a testhez álló ruhát illetően, mert ez tényleg remekül kihangsúlyozta igen nőies alakját. Időközben a frizuráját is elkészítették, rendkívül egyszerű és könnyen elkészíthető hajviselet volt – mindössze egyik oldalt volt valami szép kis csattal feltűzve.
Minden adott volt, akárcsak egy mesében, de Lisa mégsem tűnt olyan boldognak. Elég gondterhelt volt és csak zakatolt az agya mindenen. Arra gondolt, hogy talán az esküvő miatti stressz okozza ezeket a kellemetlen érzéseket, és hogy folyton elgondolkodik azon, hogy vajon helyesen cselekszik-e.
Eközben egy-két vendég is megérkezett már, akik a kertben lévő asztaloknál helyet is foglaltak.
House a kórházban az irodájában ücsörgött és játszadozott a labdájával, amikor Cameron észrevette őt és bement hozzá.
– Mi az, maga nem jön?
– Nem hiszem.
– Az esküvő miatt ilyen lehangolt?
– Miért lennék, főleg amiatt? De ha nem igyekszik, akkor le fogja késni ezt a színjátékot. Szerintem indulnia kéne, míg átöltözik és elkészül, meg odaérnek…
– A betege is már rég hazament, nincs oka, hogy még mindig itt legyen bent.
– Szeretek itt ücsörögni.
– Fáj, hogy férjhez megy, igaz?
– Ne beszéljen baromságokat! Ez nem igaz!
– Dehogynem! Azelőtt is elég egyértelmű volt, hogy érez iránta valamit. Amikor az esküvőnk volt aznap állítólag nem is szégyellte szétkürtölni, hogy lefeküdtek egymással. Bizonyára örült neki. Bár ki tudja, mit akart ezzel elérni. A jótékonysági bálon pedig mikor a mosdóban találtam magukat… Valami különös és különleges kapcsolat van maguk között ez teljesen biztos, és az is, hogy most nem esik valami jól, hogy máshoz megy feleségül.
– Nem érdekel.
– Ezt nem hiszem. Bár valahol megértem, hogy nem akarja látni férjhez menni. Akkor, viszlát, House! Biztos, hogy nem jön?
– Biztos. Minek mennék? Úgy sem örülnének a jelenlétemnek, félnek, hogy tönkre tennék mindent. Inkább haza megyek és nézem a tv-t.
– Jól van, én megyek.

House hazament, de nem igazán találta helyét otthon. Elegánsan felöltözött, de még nem volt benne biztos, hogy elmegy az esküvőre. A barátja is megérkezett hozzá.
– Á, látom már elkészültél. Helyes. Akkor indulhatunk? Ha egy kocsival megyünk, akkor én ihatok és hazafelé majd te vezetsz.
– Inkább nem megyek.
– Hiszen már fel is öltöztél. Ne csináld már! Mi van veled?
– Na és, ha felöltöztem. Az még nem jelenti azt, hogy el is megyek.
– Nem akarod látni őt férjhez menni, hiszen az fájdalmasan érintene. A nő, akit szeretsz, máshoz megy hozzá. Megértem.
– Dehogy érted!
– De, bele vagy zúgva és rossz lenne látnod egy másik férfi oldalán. Hát mondjuk, nem sok esély van rá, hogy talán a boldogító igen előtt meggondolja magát, valami oknál fogva. Én mindig úgy gondoltam, hogy ő szeret téged és nem hittem volna, hogy férjhez megy egy másik pasashoz. De hát ez van. A másik nagy szerelmeddel is ugyanaz történik. Pedig, akár másképp is alakulhatott volna.
– Menjünk! Túl sokat dumálsz.

Egy órás út után meg is érkeztek az esküvő helyszínére, ahol már jópár vendég összegyűlt. Wilson még kivett a kocsi csomagtartójából egy nagy dobozt, a nászajándékot, amit hozott.
– Ebben meg mi a francot hoztál?
– Az ajándékom, amire persze te nem is gondoltál és nem hoztál semmit.
– Minek kellett volna? Ezekre úgysem lesz szükség. Fogadunk száz dolcsiban?
– Te arra akarsz fogadni, hogy nem lesz esküvő?! Miért vagy ebben olyan biztos. Ha valamit forgatsz a fejedben, hogy meghiúsítsd, akkor jobb, ha be sem megyünk.
– Ígérem, nem teszek semmi rosszat! Indulhatunk? – majd sejtelmesen barátjára mosolygott, ami elég gyanús volt neki és tartott kissé ettől a gonosz és sejtelmes vigyortól. – Basszus, ezeknek ekkora házuk van, egy ilyen klassz kis környéken? Itt én is szívesen eléldegélnék.
– Ez csak amolyan hétvégi házikójuk, nem itt laknak – majd indultak a nagyobb társaság felé. House és Wilson ismerős hangra lettek figyelmesek, egy női hang köszöntötte őket a hátuk mögül.
– House, Wilson! De örülök, hogy ti is itt vagytok – erre a két férfi egyszerre megfordult.
– Stacy, szia! Te is itt?
– Mi a francot keresel itt?
– House, én is nagyon örülök, hogy látlak. Tudod, azért vagyok itt, mert engem is meghívtak. Daniel jó barátom, még az egyetemről ismerem.
– Komolyan? Téged is megdöngetett?
– Nem. Akkor már foglalt volt. Sok lány nagy bánatára. De nem tartott sokáig az a kapcsolata, pedig nagyon oda volt a lányért.
– Nocsak, vajon mi történhetett, hogy a szívtipró hirtelen elveszítette a varázsát?
– A lány egy kicsit idősebb volt és már nagyon szeretett volna gyereket.
– Ő viszont nem akarta. Remélem, most már másképp vélekedik a gyerekvállalásról, mert Cuddy…
– Kiderült, hogy sajnos nem lehet gyereke.
– Mármint a csajnak?
– Nem, hanem Danielnek. A lány pedig ezért el kellett, hogy hagyja.
– Ezt komolyan mondod? – szólt közbe Wilson is, Stacy pedig bólogatott.
– Bocsi, de mennem kell. Örülök, hogy dumcsiztunk – s már ott is hagyta barátját a nővel.
– Wilson, ennek meg mi baja? Hova ment?
– Nem tudom, de azt hiszem jobb, ha utána megyek.

Mindeközben már lassan kezdődnie kellett volna a ceremóniának, de Daniel nagyon türelmesen várta, hogy Lisától kijöjjenek a kollégák és barátok. Épp a kórházból volt bent nála Cameron, Chase, Foreman és Tizenhárom.
– Cuddy, annyira gyönyörű! – dicsérte meg Cameron.
– De ehhez a szép naphoz és külsőhöz egy mosoly is illene – próbálta mosolygásra bírni a főnökét Foreman, de nem igazán sikerült. Még egy erőltetett mosolyt sem sikerült kicsikarnia.
– Foremannek igaza van. Még a végén megijed a vőlegény, hogy hova tűnt a mindig vidám és mosolygós menyasszonya. Persze először talán mindenkinek ijesztő a házasság gondolata, főleg amikor már csak percek vannak hátra a „magányos életéből”, de ez normális és elmúlik, én már csak tudom – jegyezte meg Chase és közben már kopogtak is az ajtón, hogy lassan indulni kéne Lisának. – Lassan mennünk kéne, nem gondoljátok? Később még látjuk egymást. A mosolyát is lassan elő kéne varázsolni – Lisa erre elmosolyogta magát.

House épp azt a szobát keresgélte a házban, ahol a menyasszony készülődött. A barátjának természetesen sikerült őt utolérnie.
– House, várj már meg! Amúgy hova igyekszel és miért?
– Csak gratulálok a menyasszonynak és jövök.
– Azt ráérsz utána is. Gyere, menjünk ki! Stacyvel nem voltál valami kedves.
– Miért nem szóltál, hogy ő is itt lesz?
– Talán azért, mert én sem tudtam.
– Most megtennéd, hogy békén hagysz és eltűnsz innen?
– Mit akarsz csinálni?
– Kimászunk az ablakon és megszöktetem, mégis mit gondoltál?
– Szerintem nem kéne…
Abban a pillanatban nyílt egy ajtó és egy ismerős 4 fős társaság lépett ki rajta. House már meg is találta, amit keresett.
– House, maga itt? Azt mondta, hogy nem jön – jegyezte meg mosolyogva Cameron.
– Most mégis itt vagyok, mert meggondoltam magam – s már lépett is be abba a szobába, ahonnan a kis csapat épp most lépett ki. Wilson is szeretett volna barátjával tartani, de House az útjába állt és nem engedte.
– Te hova jössz? Neked nem kell velem jönni. Őrködj, amíg mi majd kimászunk az ablakon! – mondta egy ravasz vigyorral és becsukta a barátja orra előtt az ajtót.
– Várj, House! Most meg mit … – már csukódott is az ajtó – akarsz? – A férfi türelmesen várta barátját, miközben az ajtó előtt idegesen fel-alá járkált.

– House, mit csinálsz itt?! Nekem már mennem kell – a férfit teljesen elvarázsolta és lenyűgözte a nő szépsége. A szemét egy pillanatra sem tudta levenni a nőről, egyfolytában csak bámulta. Igazából most érezte úgy, hogy ennyire gyönyörűnek még soha nem látta a nőt. Ahogy maga előtt látta a gyönyörű hófehér, testhez simuló ruhában, ízlésesen kisminkelve és egy vadító illatú parfümtől illatozva… A férfi hirtelen meg sem tudott szólalni, csak ment egyre közelebb a nőhöz, akit szintén lenyűgözött a férfi elegáns megjelenése. Mindig is szexi és sármos férfinak tartotta, de mikor így kiöltözött és valami jó illatú parfümöt is fújt magára, még inkább. Ahogy a férfi közeledett, és már karnyújtásnyira volt tőle, ő is nehezen tudott megszólalni, de erőt kellett venni magán. – Miért jöttél?
– Azt mondtad, hogy tudnék olyat mondani, amitől meggondolnád magad az esküvőt illetően.
– Neee! Most már ezt felejtsd el! Menj innen! Minek kellett egyáltalán idejönnöd?! – kérdezte a nő mérgesen és a hangját is felemelte kissé. A férfi csak mélyen a szemébe nézett és egész közel ment hozzá, a nő mire próbált volna távolodni a férfitől, az már a derekánál fogta és szorosan magához húzta. – Meg ne próbáld! – de a férfit semmi nem érdekelte és forrón csókolta a nő ajkait, akit nagyon feldühített ezzel. A nő szerette volna pofon vágni a férfit, de az szorosan megragadta a felé lendülő kezet és a másik kezét is lefogta a nőnek, és úgy csókolta. – Takarodj ki innen! Ez mégis mire volt jó? Milyen egy szemétláda vagy…!
– Ne menj hozzá!
– Pont most jutott eszedbe, hogy erről beszélj velem? – a nő nagyon ideges volt már.
– Nem szereted őt! Minek mennél hozzá?
– Azt mondtam, hogy tűnj innen! Nem fogsz összezavarni.
– Szerintem, már meg is tettem. Engem szeretsz, és én i… – még azt sem tudta kimondani, hogy ő is, erre képtelen volt. – Nekem is fontos vagy.
– Fontos vagyok?! Talán a szex az, ami fontos neked, mégpedig velem, nem? Tudom.
– Egyáltalán nem! Nem csak ez az, ami számít.
– Igazán? Másoknak is ezt mondtad, vagy nem?
– Milyen másoknak?! Wilsonon kívül nem beszéltem erről senkinek, ahogy megígértem, persze tudom, hogy neki sem kellett volna.
– Na, és Danielnek, amit mondtál?
– Neki?! Azzal az idiótával nem is beszéltem, vagyis jobban mondva ő pofázott nekem állandóan.
– Te, nem mondtad neki, hogy csak a szex miatt vagy velem, hogy a nem létező kapcsolatunk erről szól, és hogy „annyira nem is rossz” velem? Meg persze, én mászok rád.
– Dehogy mondtam ilyet, főleg nem vele beszélek erről. De kérdezd meg Wilsontól!
– Akkor tehát… – majd egy sóhajjal leült az ágyra.
– Hazudott. Bár nem meglepő. Azt mellesleg tudtad, hogy nem lehet gyereke?
– Mi van?! Miért kell ilyen hazugságokat kitalálnod? Úgy látszik, már mindent megpróbálsz bevetni.
– Nem én találtam ki. Amúgy nem én vagyok, aki hazudozik, hanem ő.
Lisa teljesen ledöbbent a hallottakon… Főleg azon a híren, miszerint Danielnek nem lehet gyereke. Először el sem akarta hinni, de valamiért hitt House-nak. Most aztán teljesen összezavarodott és nem tudta mit csináljon, bár eddig is voltak kétségei a házasság felől. Ez kellett volna, hogy élete egyik legszebb és legfontosabb napja legyen, de legszívesebben elsírta volna magát.
Eközben az ajtó előtt Wilson már egyre türelmetlenebb volt és gondolkodott azon, hogy megnézi, hogy mit csinálnak már ennyi ideig. Lisa apja is türelmetlen volt már, hogy mikor vezetheti végre lányát a vőlegényéhez és sietős léptekkel érkezett a szoba elé, majd majdnem be is nyitott, amikor Wilson megállította.
– Mr. Cuddy mindjárt jön a lánya, csak még kért 5 percet.
– Még 5 percet? Lassan lemegy a nap, ha így folytatja. Folyton kér még egy kis időt… Jobb lesz, ha bemegyek és kihozom onnan.
– Ne! – Wilsonnak fogalma sem volt, hogy mi folyik odabenn, de gondolt mindenre és inkább visszatartotta a dühös apát. – Majd én megsürgetem és szólok, ha készen áll.
– Jól van, Dr. Wilson. De ne tartson sokáig! Remélem, hogy nem azért húzza az időt, mert nem akar férjhez menni. Azért beszólok neki – s kopogtatás után, az ajtón keresztül beszólt lányának. – Lányom, minden rendben odabent?
– Igen, apa. Mindjárt jövök – hallatszódott a válasz az ajtó túlsó feléről. S még pár szót mondott a vele egy szobában tartózkodó férfinak. – Most már mennem kell, House. Köszönöm, hogy igazán mindent elkövettél, hogy szarul érezzem magam és legyen kellemetlen emlékem is ezzel a nappal kapcsolatban.
– Ezek szerint a hazugságai ellenére is hozzámész?
– Te rohadék, tűnj már innen! – s egy pillanatra elérzékenyült és nem tudta visszatartani könnyeit. House oda akart lépni hozzá, hogy vigaszként átölelje, de a nő felpattant az ágyról, letörölte könnyeit, utoljára megnézte még magát a tükörben és indulni készült. – Mire vársz még? Menj már!
– Megyek. Remélem, boldog leszel. – Lisa szemei ismét könnybe lábadtak és a sírás fojtogatta. House indult az ajtó felé, majd mielőtt keze elfordította volna a kilincset, még mondott valamit Lisának, háttal állva neki.
– Nekem is … – elég akadozva beszélt, hiszen nem volt könnyű neki, erről beszélni – szükségem lett volna … rád. Kár, … hogy nem mondtam előbb. Azt hiszem, hogy … beléd … zúgtam. Jó lett volna …, összeköltözni … meg ilyenek – nyitotta az ajtót és kiment barátjához, majd kívülről becsukta az ajtót.
– Mi tartott ennyi ideig? Azt hittem, hogy az apja is bemegy, mielőtt kijössz. Menjünk és keressünk valami ülőhelyet! Talán Stacy foglalt nekünk. Szóval mit mondtál neki? Ennyi ideig?
– Semmi lényegeset. Én megyek és nézek valami harapnivalót, jössz te is?
– Nem tudsz várni ezzel még egy kicsit? Megvárjuk, míg összeadják őket és utána eszünk.
– Addig tuti nem tudok várni.
House az asztalokhoz ment és egy tányérra pakolt magának pár gusztusos ételből és leült enni. Lisa pedig a szobában őrlődött és kavarogtak benne a gondolatok. Úgy érezte, hogy mindkét férfit gyűlöli, Danielt azért, mert már ennyit hazudott neki és House-t, amiért tönkretette az esküvője napját és pont azt a napot választotta érzelmei felfedésére. Az apja mikor bement a szobába lányáért, könnyes szemekkel találta ott, hason fekve az ágyon.
Wilson odament Stacyhez, aki foglalt két helyet, neki és House-nak.
– Hol voltatok ennyi ideig? House-t hol hagytad?
– Eszik.
– Eszik?! – Wilson helyeslően bólogatott. – Beszéltem egy kicsit Daniellel, amíg nem voltatok itt és… Igaz, hogy Greg összejött Lisával?
– Hát… Ezt Daniel mondta?
– Mi van köztük?
– Már semmi. Lisa férjhez megy, ahogy te is tetted.
– Mindig is gyanúsak voltak nekem. Mióta tart ez a kapcsolat?
– Ez meg mi, kihallgatás?
– Szereti? Greg Lisát? Vagyis mit érez iránta? Te szerintem tudod.
– Ne! Ne tőlem kérdezz ilyeneket, létszíves! – Stacy nagy szemeket meresztett Wilsonra és kérdőn, kérlelőn nézett rá, amiből tudta a férfi, hogy jobb, ha válaszol. – Azt hiszem, szereti.
– Na, és Lisa? Ő is szereti?
– Honnan tudjam, nem az ő cimborája vagyok! – ismét a megszokott kérlelő nézés Stacytől. – Valószínűleg igen, ő is szereti. De ő mindjárt férjhez megy, ha minden igaz.
– Mi az, hogy ha „minden igaz”? Mit művelt a barátod?
– Ezt csak úgy mondtam, mert elég sokat csúsznak.
– Daniel aggódik, amíg Lisa, ki nem mondja az igent. Attól tart, hogy House esetleg valami zűrt csinál. Most hol van?
– Megértem Danielt. Mármint arra gondoltam, hogy elhiszem, hogy várja, hogy mindketten kimondják az igent végre. Amúgy ott van valahol a megterített asztaloknál.
– Mindjárt jövünk.
Azzal elment a nő House keresésére, akit nem is kellett sokáig keresnie.
– Hát itt vagy.
– Mint látod. Egész jó ez a kaja, megkóstolod?
– Most inkább nem.
– Nem tudod, befejezték már?
– Még el sem kezdték – House erre sejtelmesen vigyorogni kezdett. – Ugye nem műveltél semmit?
– Én?! Mégis mire gondolsz? Elraboltam az arát és ezért nincs még sehol?
– Szerintem nagyon is lehetséges, hogy ennek az egésznek köze van hozzád!
– Nehogy már még kiderüljön az is a végén, hogy a világválsághoz is közöm van! Rögtön lehidalok akkor. Ha valami rossz történik, miért gondolod, hogy közöm van hozzá?
– Ismerlek. Tulajdonképpen mit érzel iránta?
– Mármint a világválsággal kapcsolatban mit érzek? Eléggé …
– Ne szórakozz! – szakította félbe a nő. – Mit jelent neked Lisa? Beleszerettél?
– Na, nézd, csak nem féltékenyek vagyunk?!
– Na, nézd, csak nem egy seggfej próbál épp témát váltani? Válaszolj! Őszintén! Kérlek, Greg!
– Ha te is válaszolsz arra, hogy féltékeny vagy-e!
– Nem vagyok, miért lennék. Örülnék, ha végre te is találnál magadnak valakit, akivel boldog lehetsz, és esetleg családot alapíthatsz, ahogy én is tettem. Marknak és nekem van egy gyönyörű 3 éves kislányunk, Jennifer és így már teljes az életünk, boldogok vagyunk. Annyi ideig voltál egyedül, hogy már tényleg rád férne egy boldog, szerelmi kapcsolat. Ha Lisával esetleg nem jön össze…, akkor még mindig kereshetsz valaki mást. – House azt hitte, hogy esetleg majd sokkal rosszabbul fogja érinteni, ha megtudja volt kedvesétől, hogy boldog a férjével és már gyerekük is született. Meglepő módon, teljesen hidegen hagyta már, hogy volt szerelme és élettársa mással él boldog házasságban. Már teljesen biztos volt benne, hogy egyáltalán nem érdekli a nő, egy kicsit sem.
– Na, nem megyünk megnézni az évszázad esküvőjét vagy majdnem esküvőjét?
– Te még nem válaszoltál az én kérdésemre! Szóval, mit érzel iránta? Örülnék, ha nekem elmondanád, őszintén.
– Nincs mit mondanom számodra – majd elindult a széksorok felé, ahol a násznép már tűkön ülve várta, hogy megjelenjen a menyasszony és történjen valami.
– Tudod mit? Nem is kell mondanod semmit. Már látom rajtad, amire kíváncsi voltam. Ismerlek és tudom, hogy beleszerettél, ne is tagadd! Egyébként nagyon biztos vagy benne, hogy mégse házasodnak össze! Miért?
– Nem tudom, megérzés.
– Ugye, nem akarsz majd a szertartásnál bekiabálni semmit, hogy elrontsd az esküvőt?
– Miket ki nem nézel belőlem, ez csúcs! Most itt fogsz állni mellettem végig és, ha ásításra nyitom a szám, befogod, hogy nehogy kicsússzon rajta valami?
– Nem árt az óvatosság! Úgyhogy itt maradok melletted. Nem ülünk le inkább?
– Szerintem, csak azért maradsz itt, mert élvezed, hogy a közelembe vagy, ilyen már úgyis rég volt. Én nem ülök le, így mindent jobban lehet látni. De te, nyugodtan ülj csak le.
Lisa megjelent szinte egy óra késéssel és – nem mondhatni, hogy boldogan – sietős léptekkel ment, egyedül, a virágja nélkül a vőlegénye felé, aki eléggé ledöbbent a menyasszonya láttán. A tömegben persze Lisa egyből észrevette House-t, aki le sem vette róla a szemét és szinte szuggerálta a nőt, hogy gondolja meg magát és lépjen vissza ettől az esküvőtől.
– Drágám, minden rendben van? Te sírtál?! – kérdezősködött Daniel. – Kezdhetjük, készen állsz? – Lisa csak bólogatott.
A férfi, aki készült össze adni a két embert, gyönyörűen mondta az ilyenkor kötelező szép szavakat, de Lisa meg sem hallotta őt, a gondolatai teljesen elkalandoztak. Közben néha House felé is tekintgetett, aki oldalt állt és elég közel hozzá. Eléggé zavarta, hogy pont olyan közel állt hozzá. Majd elhangzott a megszokott kérdés, de Lisa észre sem vette, hogy már itt tartanak a szertartásban és a kérdést sem hallotta meg. Daniel már az igent is kimondta.
– Lisa Cuddy, elfogadod az itt megjelent, Daniel Richardsot hites férjedül? – a nő nem válaszolt, így pár perc kínos csend következett. House pedig nagyon örült, hogy ezek szerint sikerült a nőt meggyőzni arról, hogy ne menjen hozzá ehhez az alakhoz. Wilson – aki időközben barátjához és volt barátnőjéhez lépett – és Stacy, Lisa kínos hallgatása után egyből összenézett, majd pedig House-ra. Stacy belecsípett egy kicsit Greg karjába és odasúgta neki:
– Mit műveltél? Mert erről beszéltem, ennek tuti köze van hozzád!
– Szerintem nincs. A nyelvét ugye nem téphettem ki, hogy ne tudjon válaszolni, egy ilyen egyszerű kérdésre. Vagy nem erre céloztál?
– Lisa, nem akarsz válaszolni? – kérdezte a menyasszonytól Daniel. – Mi a baj? Már csak egy igent kéne mondanod.
– Megismételjem újra a kérdést? – kérdezte az esküvőt levezénylő férfi.
– Mondj már valamit, kérlek! Én nagyon szeretlek, tudod. Sőt, imádlak. Mondd ki az igent!
Lisa mélyen Daniel szemébe nézett a gyönyörű zöld szemeivel és csak annyit mondott:
– Beszélnünk kell! – a férfi csak értetlenkedve nézett a nőre.
– Itt és most? Olyan fontos ez?
Lisa megfogta Daniel kezét és mindenki nagy megdöbbenésére elsétált vele a ház felé. Ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy nem lesz esküvő, így volt, aki már nem ült tovább a helyén, hanem a megterített asztalokhoz ment enni, volt, aki udvariasságból maradt a helyén.
– Te ebben, valamiért végig biztos voltál! Miért? Mikor bementél hozzá az esküvő előtt, mit mondtál neki? – kérdezte gyanakodva Wilson, látszólag teljesen elégedett barátjától, aki valóban büszke is volt magára.
– Békén hagynátok már ezzel? Tehetek én arról, hogy meggondolta magát és mégsem akar ennek a fajankónak a felesége lenni?
– Miért kellett tönkre tenned mindent?
– Miért kell ebből ekkora ügyet csinálni? Más, talán még nem gondolta meg magát, az utolsó pillanatban? – House nagyon elégedett volt, hogy elérte, amit akart, és ez az elégedettség az arcára is kiült.

Lisa közölte Daniellel, hogy nem mehet hozzá. Elmondta a férfinak, hogy tud a hazugságairól, amit azért talált csak ki, hogy eltávolodjon House-tól. De végülis mindketten hazudtak már egymásnak, pedig még nem voltak házasok. A férfinak nagyon fájt, hogy a nő mégsem ment hozzá, bár sejtette, hogy talán ez lesz a vége. Igazán beleszeretett a nőbe, de ismét faképnél hagyták a jómódú, jóképű ügyvédet. Ment és elnézést kért a vendégektől, bejelentette, hogy mégsem lesz esküvő.
Lisának nagyon fájt az is, hogy így bánt a férfival, annyi ember előtt. A könnyeivel küszködve, elkeseredetten, átöltözött és távozott. Egyáltalán nem könnyebbült meg azáltal, hogy mégsem ment férjhez, nagyon rosszul érezte magát.
Hazament és csak sírt, House persze már ott volt, hogy beszéljen vele, de Cuddy nem engedte be a házba, egyenlőre hallani sem akart a férfiról. A férfi reménykedett benne, hogy így végre minden megváltozik és rendeződik végre a nő és közte, hogy nem történt meg az esküvő, de tévedett. Cuddy elég nehezen tudott ezen a dolgon túllépni.
A meghiúsult esküvő után, Daniel jobbnak látta, ha felmond és elfogadja a spanyolországi állást, amit ajánlottak neki. Távozása előtt még meglátogatta az irodájában az ellenfelét és köszönetképp betörte a férfi orrát, amiért az esküvőt sikeresen tette tönkre.
Lisa, House-ról hallani sem akart, elég távolságtartó volt a férfivel szemben, úgy gondolta, hogy nem akar kapcsolatot a közeljövőben senkivel. House hiába próbálkozott, a nő hajthatatlan volt, de annak örült, hogy végre megszabadult az ügyvédtől. Tudta, hogy a nőnek valószínűleg csak egy kis időre van szüksége és megenyhül.

Utószó

Remélem, nem lett túl unalmas! 🙁 Sajnos, ismét azt kell mondanom, hogy ezt a történetet is tudnám folytatni még… (Ez lesz a végtelen történet. 🙂 )Ha esetleg még írok, akkor talán az egyetemi évekről is fogok. Majd meglátjuk!

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..