Ajándék

(milyen érvényes
lett arcom: két tenyered
zárójelében!)
               /Fodor Ákos/

Az ébresztőóra csörgése kíméletlenül hatolt a reggeli csendbe. Pár pillanat múlva tompa nyögés, morgolódás csatlakozott a zajhoz. Aztán egy női kéz lecsapta az órát, majd a kéz tulajdonosa kinyitotta szemeit. Aztán rásimította tenyerét a derekát átkaroló férfi karjára. Néhány másodpercig élvezte az idilli szituációt, aztán lassan a hátára fordult.
Ekkor a férfi elhúzta róla bal karját, és a saját, jobb vállát kezdte masszírozni.
– Nem akarsz átköltözni a másik oldalra? – morogta House. – Már nem érzem a jobb felemet.
– Miért nem fordulsz át te néha a másik oldaladra?
– Mert akkor téged nem érezlek.
Cuddy elmosolyodott, és csókot nyomott a férfi szájára.
– Akkor amputáltasd a karod. Nincs jobb ötletem.
Azzal felkelt az ágyból, és kiment a fürdőszobába. House pedig fogta magát, és átvetődött a bal felére. Megkönnyebbülve nyújtogatta jobbját, ami most szabadon mozoghatott. Úgy gondolta, ejtőzik még egy kicsit, ő úgyis elkészül öt perc alatt, ellentétben a nővel, aki órákat képes pepecselni reggelente.
Cuddy visszatért a szobába, és jót nevetett magában a duzzogó férfin. Aztán gyorsan visszabújt az ágyba, közelebb csúszott House-hoz, és most ő karolta át hátulról barátját.
– Így is egészen kényelmes – sóhajtotta.
– Helyes. Ránk fér néha egy kis pozitúraváltás.
A nő felkapta a fejét.
– Arra célzol, hogy unalmas volnék az ágyban? – erre House is Cuddy felé fordult.
– Nem vagy unalmas. Jó veled – mondta tárgyilagos hangon.
Lassan simogatni kezdte a nőt, majd apró csókokkal borította el. Cuddy viszont nehezen engedett.
– Nem győztél meg – hangja kissé sértődötten csengett, de egy pillanattal később már forró csókban forrtak össze.
A csengő ekkor döntött úgy, hogy megszólal. Nyilvánvalóan nem önszántából zavarta meg a párost, hanem valakinek a jóvoltából, aki az ajtó túloldalán várakozott. Cuddy volt az, akire a feladat várt, hogy kiderítse, kicsoda. A lépcsőn egy húsz év körüli srác álldogált, kezében egy cipős doboz nagyságú csomaggal. Cuddy hiúságát kicsit feltornázta, hogy a fiú alig észrevehetően végigmustrálta, miközben átnyújtotta a dobozt és az átvételi bizonylatot. Aláírta a papírt, rámosolygott a srácra, aztán visszaindult.
– Ó, bocsánat! – szólt utána a küldönc. – Egy levél is tartozik a csomaghoz.
– Kösz – motyogta a nő, és furcsállva nézegette a feladó nevét. Ott Julia állt, de az írás határozottan az anyjáé volt. Nem értette.
Közben visszaért a szobába, ahol House épp a nadrágját húzta. Ledobta a csomagot az ágyra, és feltépte a levelet.
– Mi az? Ki írt? – kérdezte nem túl izgatottan a férfi.
– Julia…
De Cuddy ekkor már tudta, hogy nem húga írt neki.
Lisa,
a feladóhoz csak megtévesztésből írtam Julia nevét, ha a drágalátos barátod érdeklődne, mondd, hogy ő írt. Először is: ne engedd House-t a csomag közelébe! Másodszor: vágj semleges képet! Harmadszor: semmiképp ne előtte bontsd ki! A dobozban lévő ajándékommal szeretném kifejezni hálámat neked és House-nak, azért, amit a múltkor tettetek értem. Köszönöm! Remélem, jól vagytok. Ölel:
anya

Cuddy feltűnés nélkül elhúzta a dobozt az ágy közepéről, kézbe vette, és a gardróbhoz lépett vele. Feltette a legmagasabb polcra, és a levelet is rácsúsztatta.
– Mit küldött a testvéred? – kérdezte House kifelé menet.
– Csak… visszaküldte pár cuccomat – mosolygott rá Cuddy. – Női göncök. Semmi extra.
House felvonta szemöldökét, de nem szólt semmit. Most ő vette birtokba a fürdőt. A nő megvárta, amíg meghallja a víz zubogását, aztán rögtön a doboz után nyúlt. Letépte a csomagolást, leemelte a fedelét, és kikerekedtek szemei. Szájtátva olvasta a mellékelt utasítást.
Mutasd meg neki, milyen nagyszerű ajándékot kapott tőlem a személyedben!
A dobozban selyemágyon a legszexibb fehérnemű szett feküdt, amit Cuddy valaha látott, érzékeket megbolondító, bizarr vágyat ingerlő összeállításban. A fekete szegélyű bordó ruhaneműk már önmagukban is életre keltek a beszűrődő napfényben. A szaténból készült részek csillogását csak a gazdagon körbefuttatott, lágy csipke törte meg, ami pedig egyszerre kölcsönzött eleganciát és vadságot is viselőjének.
Cuddy nem bírta tovább: vett egy levegőt. Majd még egyet. Óvatosan kezébe vette az egyes darabokat, centiről centire vizsgálta végig őket, de hibát nem talált rajtuk. Hallotta, hogy House elzárja a csapot, majd hogy pár másodperc után a konyhába megy.
Nem tétovázott tovább, ledobta hálóköntösét, és megszabadult régebbi fehérneműitől. Belépett a spanyolfal mögé, ahol aztán szépen lassan nekilátott magára varázsolni az ajándékokat. Belebújt a francia bugyiba, ami tökéletesen kiemelte fenekének domborulatát. Aztán a combfixek után nyúlt, és vigyázva, nehogy bármivel is lyukat ejtsen rajtuk, feltornázta lábaira. Miután a fűzőt nagy nehezen magára erőszakolta, elállt a lélegzete. Nem csak átvitt értelemben. Meg kellett szoknia a viselését. A melltartó résznél észrevette az ügyesen elbújtatott kis kapcsokat, amelyekkel különválasztható volt a fűzőtől.
Végignézett magán a tükörben. Nem akart hinni a szemének. Ő volt, de valahogy mégsem.
– Anya… – suttogta megbabonázva, és arra gondolt, ha ezek után House unalmasnak találja őt, akkor holnap a saját heréit fogja enni reggelire.
– Nem. Én vagyok – jött a mély hang az ajtó irányából.
A nő majdnem szívinfarktust kapott, de aztán megnyugodott, hiszen House nem láthatta őt.
– Isten ments, hogy valaha is én sürgesselek dolgozni, de el fogsz késni – mondta a férfi, majd ledobta magát az ágyra. – Én szóltam.
Cuddy vett egy mély levegőt, magára kanyarította a szetthez tartozó köntöst, lazán megkötötte a derekánál, és a lehető legbúgóbb hangon kiszólt a paraván mögül.
– Mi lenne… ha ma nem mennénk be?
House a spanyolfalra nézett, amely mögött sejtette a nőt.
– Hogy mit mondtál?
Mielőtt előlépett volna, Cuddy kissé beleborzolt hajába. Lassan indult meg előre, finoman bontogatva a köntöst, majd mikor az a földre hullott, House-ra emelte tekintetét. A hatás elképesztő volt. A férfi kiejtette kezéből a telefonját, amivel eddig szórakozott, száját elfelejtette becsukni, és szabályosan látni lehetett, hogyan tágulnak ki mind jobban pupillái.
– Anyám… – szakadt fel belőle az első reakció. Majd nyelni próbált a legkisebb siker nélkül. És a jelenség egyre csak közeledett felé.
– Pontosítok: az én anyám – suttogta kéjnő módjára Cuddy. – Ez ugyanis… az ő ajándéka. Neked.
Odaért az ágyhoz, néhány centiméterre a férfi orra előtt állt meg. Hanyatt lökte House-t az ágyon, talpával odaszegezve őt. Miközben két kézzel bontogatni kezdte a fűzőt, lábujjhegyét végighúzta a férfi mellkasán, le egészen az érzékenyebb területekig.
– Te egy domina vagy – nyögte kiszáradt torokkal House.
– Akarsz segíteni? – Cuddy egy hirtelen mozdulattal megfordult, és beleült a férfi ölébe, aki persze nem volt rest azonnal segédkezni, és tovább bontotta a fűzőt. Közben a nő hátranyúl, és House nadrágjával kezdett el babrálni. Kikapcsolta az övet, kigombolta a derekát, majd lehúzta a cipzárját.
– Meg akarsz ölni? – hörögte a fülébe House, aki úgy érezte, mintha valami álomvilágba csöppent volna. Piszkos kis álmainak világába. Végre lekerült a fűző is, de Cuddy cselesen úgy intézte, hogy a melltartó egyelőre maradjon.
Szembefordult barátjával, és most a felsőitől igyekezett őt mielőbb megszabadítani. Először a zakójától, aztán az ingétől. Fene a sok gombba! Végül pólójából is egy-kettőre kibújtatta.
House teljesen eszét vesztette már, érezte az ölében feltörő vágyat. Minden vágyak legerősebbikét. Agyát már nem használta, csakis érzékeire hagyatkozott. Megragadta a nőt, és magához vonta. Megmarkolta a fenekét, és egyre hevesebben csókolta ajkait. Cuddy a legkevésbé sem ellenkezett, hiszen a lelkesedés őrá is kellőképp átragadt, és ha az még nem lett volna elég, a még útban lévő nadrágon keresztül is tökéletesen érezte, hogy House már alig bír magával. Valami ugyanis kíméletlenül utat akart törni magának.
Hátradőltek az ágyon, úgy, hogy továbbra is Cuddy maradjon fölül. Nem akarta elsietni a dolgokat, minden pillanatát élvezni akarta. Végigmasszírozta House mellkasát, tovább ingerelve őt, majd lehajolt, és csókolgatni kezdte. A férfi kezei besiklottak bugyijának csipkéje alá. Vágyuk a tetőfokára hágott, mind jobban szaporázták légvételeiket. Cuddy öléhez pedig egyre lüktetőbben nyomódott House férfiassága.
– Vedd már le ezt a nyomorult erénybugyit! – fakadt ki House, mire a nő felkuncogott.
– Még te sem szabadultál meg minden ruhadarabodtól…
Nehezen szánta rá magát, végül mégis elszakadt barátja szájától, és lefordult a testéről. Mellé feküdt az ágyra.
– Mi… Mit művelsz? – nézett rá értetlenül House, mintha édes álma hirtelen rémálomba csapott volna át.
– Vedd le… – lihegte a nő, mire a férfi egy szó nélkül lerángatta nadrágját. Épp rámászott volna Cuddyra, de az megállította. – Nem csak azt!
– Mi van? – nyikkant House.
Cuddy pedig feljebb húzódott az ágyon, és lábával ismét a férfi mellkasánál játszadozott, mire annak leesett a tantusz, és ránézett a harisnyára.
– Ne szórakozz velem! – csattant fel, és lefogta a nő bokáját.
– Vedd le! – parancsolta Cuddy. Szeme villanása nem sok jót ígért az ellenkezőknek. House olyan arcot vágott, mint akit pofon vágtak. Rámeredt a ruhadarabra, majd megragadta a szegélyét. A nő gondolatban már elbúcsúzott a drága holmitól, de nem érdekelte. Tudnia kellett, hol vannak a férfi határai.
Ám House a leggyengédebb mozdulatokkal tűrte lefelé a kényes anyagot. Ujjai útvonala mentén kirázta a hideg Cuddyt, és édes borzongás járta át a testét. Zihálása újra felerősödött. House végzett az egyik lábával, csókot lehelt a bokájára, majd áttért a másikra. Ugyanezt a műveletet hajtotta végre itt is. Legvégül a bugyijáért nyúlt, és azt is lesimogatta róla. Aztán hasmánt mászott rá a nőre, élvezve az egymáson sikló testek parázslását, elektromos kisüléseit. Barátnőjének minden négyzetcentiméterét érezni akarta.
Mikor arcuk egy vonalba került, Cuddy két tenyerébe zárta az övét. Mielőtt azonban bármit is tehetett vagy mondhatott volna, apró sikkantást hallatott, ahogy a férfi végre belé hatolt. Először lassú, erőteljes lökések voltak, majd egyre intenzívebbek. Néha megcsókolták egymást, de jobbára egymás szemét figyelték, hogyan jutnak mind távolabb a világtól, és egyúttal közelebb egymáshoz. Teli szájjal vették a levegőt, pupillájuk tágra nyílt.
Tevékenységük közben persze nem feledkeztek meg a másik kényeztetéséről sem. House nagy nehezen leoperálta a melltartót is Cuddyról, saját tenyerébe zárva gömbölyű melleit, aki ezenközben kezeivel a férfi hátát, vállát simogatta, lábujjai pedig hol annak fenekén, hol a lábszárain táncoltak.
Még néhány kritikus másodperc, és egyszerre hördültek fel. Ahogy House megérezte, hogy a nő egész testében megremeg, ő sem bírta tovább. Élvezetük sokáig kitartott, míg végül csillapodni kezdett. House lehajolt, és óvatosan megcsókolta Cuddyt. Száraz ajkaikkal mohón itták egymás bőréről a sós verítéket, de aztán mindig heves csókcsatákban kötöttek ki. Lágyan összesimulva élvezték hűlő testük borzongásait, miközben légvételeiket hallgatták.
Cuddy a plafonra meredt, és képtelen volt gondolkodni. Ellentétben House-szal, aki viszont őt figyelte közvetlen közelről, és még gondolatait is meg tudta fogalmazni.
– Anyádnak kimondottan jó ízlése van. Tetszik.
A nő nehézkesen felnevetett, és a férfi felé fordult, szorosan hozzásimult, arcát is belepréselve a bőrébe. Beszívta illatát, és egyre csak mosolygott. Váratlanul felciripelt az egyik telefon.
– Ez a tiéd – mondta House.
– Itt van a szekrényen, de hagyd! Csak sms-t kaptam.
De House a telefonért nyúlt, és megnyitotta az üzenetet.
– Hangüzenet – közölte. – Anyádtól.
Cuddy felkapta a fejét, de addigra House már el is indította. A szobában felcsendült Arlene hangja.
– Nagyon remélem, Lisa, hogy már lekerült rólad a bugyi. Az azt jelentené, hogy célba ért az ajándékom – Egy kattanás, és ennyi volt.
House vigyorogva nézett a nőre, aki ugyancsak nem állhatta meg, hogy ne nevesse el magát.
– Szerintem az ablak mögül leskelődött – mondta kacagva.
– Kinézem belőle – tódította House, és a nyomaték kedvéért kinézett az ablakon, de odakint csak a kék égboltot látta, és a szomszéd ház tetejének egy részletét.
Pár perccel később, mikor már újra csendben élvezték egymást, Cuddy felkönyökölt, és csillogó szemmel a férfira nézett.
– Szerintem a maga részéről így adta ránk áldását.
House is felemelkedett, és markába zárta a nő kezeit, közben világoskéken szikrázó szemeit ravaszul Cuddyra villantotta.
– Majd küldök neki valami köszönőajándékot.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..