London

Már eltelt egy pár nap. Hétfő reggel volt, mikor House bement kedvenc főnöke irodájába.
– Még három nap! – lökte be az ajtót.
– Mi három nap? – kérdezte tetetett értetlenséggel. House-ba hirtelen az ütő is megállt, egy pillanatra, tényleg azt hitte, hogy Lisa elfelejtette hogy három nap múlva mennek
– Londonba. Majd, mikor már látta a nő megnyugtató mosolyát.
– Ez nem vicces! – mondta Greg úgy, mint egy ovis.
– Bocsi. – és már közelebb is ment House-hoz miközben bocsánatkérő szemeket meresztett a diagnosztára. House elmosolyodott magához húzta a nőt és megcsókolta. Elég szenvedélyes csók volt. A férfi simogatta a nő hátát, Cuddy pedig beletúrt Greg hajába.
– Hát. ha te így kérsz bocsánatot, bármikor megbánthatsz!- mosolygott önelégülten.
– Fogd be és folytasd! – utasította viccelődve.
– Igenis, Jégkirálynőm!

***

Wilson épp a liftből szállt ki, be akart vinni pár aktát az igazgatónőnek.
Mikor látta az üvegajtón keresztül hogy a két barátja milyen jól meg van egymással elmosolyodott. Elsőnek nem akarta megzavarni őket, jó volt őket boldogan látni, de végül úgy döntött, hogy bekopog, mert különben egész nap itt áll azokkal a mappákkal.
– Bocs nem akartalak megzavarni titeket csak ezt akartam odaadni. – persze a gerlepár szétrebbent, de mégsem voltak zavarban.
– Semmi baj Wilson, tedd csak le az asztalra. – mosolygott Lisa.
– Hát csak ezt akartam jó.- és érdekes, mert James sokkal zavartabb volt mint House és Cuddy – Na mindegy sziasztok.- és azzal elviharzott.

***

Greg és Lisa az onkológus David vagy Rachel előtt, természetesek viselkedtek. Ugyanúgy megölelték egymást, vagy csókolóztak. Bár a kórház folyosóin, a többi kolléga előtt már nem voltak ennyire felszabadultak. Mikor Cuddy a nővérpultnál állt és House épp befejezte a rendelést (amit sokkal gyakrabban elvégzett, mint azelőtt) oda állt szorosan az orvostudományok dékánja mögé és úgy hogy senki ne lássa kezét a nő derekára fonta. Persze a nővéreknek feltűnt hogy a híres diagnoszta egyre gyakrabban végez klinikai munkát, és emiatt folytak is a pletykák, és persze mikor elsőnek hallották, hogy az illetők a becenevükön szólítják egymást már fogadásokat is kötöttek.

***

Az elmúlt jó pár napban sok minden történt. Dave letette a jogsiját. Sikerült megegyezni az egyetemmel, (ahol House és Cuddy is diplomázott) hogy David is ott diplomázhasson.
Persze ez csak nem kis győzködés árán sikerült. Az rásegített, hogy bár Gregnek fiatalon sem volt lenyűgöző modora, mégis tudását már akkor elismerték a tanárok, professzorok.
Persze az Ifj. House is diagnosztikára és infektológiára fog szakosodni.

***

Eltelt a három nap. A repülőgép első osztályán két felnőtt és két gyerek ült. A gép többi utasának nem nagyon állt össze a kép. Abban biztosak voltak, hogy a két fiatal egypár és abban is, hogy a másik két felnőtt is együtt van. Viszont az hogy a fiú nagyon hasonlított a vele szemben ülő borostás férfira, és hogy a kislány anyának szólította a szintén vele szemben ülő nőt. az kicsit összezavarta őket.
Már vagy egy órája a fedélzeten voltak, mindenki aludta kivéve a diagnosztát. Cuddy fejét House mellkasára
döntötte. Greg elgondolkozott. Azon hogy mekkora mázlisat, hogy egy ilyen gyönyörű barátnője van és hogy-hogy jutottak el odáig, hogy együtt járjanak. A folyamatos harcok inkább előjátékra hasonlítottak mintsem veszekedésre. És még arra is gondolt, hogy mennyi lehetőséget kihagyott a makacssága miatt. Pl. mikor Lisa elvesztette Joyt és átment.és mikor vége lett a csóknak nem mondott semmit csak elment. Arról már nem beszélve, hogy másnap lerázta, mikor beszélni akart vele. És mikor Lisa az ő irodájában volt, és ahelyett hogy megcsókolta volna. letapizta. Nagyon sokáig elmerülhetett a gondolataiba, mert észre sem vette, hogy Cuddy most őt nézi.
– Hát te fenn vagy? – kérdezte zavartan.
– Igen. Min gondolkoztál ennyire? – House nem válaszolt. Végül megtörte a kínos csendet.
– És kit vettél fel, míg nem vagy benn?
– Ennyire nehéz beszélned az érzéseidről? – kérdezte a nő némi szomorúsággal a hangjában.
– Én nem. vagyok a szavak embere! – mondta komolyan és zavartan, pontosan tudta hogy Lisa mit akar belőle kihúzni, de egyszerűen nem ment neki.
– Ki fogod valaha is mondani? – ezt a kérdést Cuddy úgy mondta, hogy egyenese House szemébe nézett, amibe most félelem és zavartság volt.
– Igen, de. nem most! – mondta Greg nagyon halkan.
– Oké. – válaszolt ugyanolyan hangerővel, bár a diagnoszta némi szomorúságot látott a szemébe.
Az út további részébe nem nagyon beszéltek.

***

Mikor már leszálltak a gépről, kihalászták a csomagjukat és elindultak a reptér bejárat felé, ahol egy taxi várta őket. A hotelban két szobát foglaltak. Viszont nem értettek egyet abban, hogy ki hol alszik.
– Ugyan, Lisa nem fog semmi történni nyugodtan aludhatsz velem, hogy nálunk történhessen valami – és közben House pimaszul vigyorgott.
– Greg! – nézett rá szigorúan
– Jó, jó abbahagyom!
– Amúgy tényleg aludatsz House-szal, ha Dave-ben nem is de bennem megbízhatsz!
– Jó igazatok van! – adta be a derekát végül.
– Éjen! – örvendezett a diagnoszta, mint egy kisovis. Erre Lisa csak megforgatta a szemeit, de közben mosolygott.
Lepakolták a bőröndöket, és a halban találkoztak. Megbeszélték, hogy mit csinálnak holnap.
Aztán lementek az étterembe vacsorázni. Felmentek átöltözni, mert már beleizzattak abba a ruhába, amibe utaztak.
Dave egy olyan nadrágot vett fel, amit még House sose látott rajta, nem olyan feszes cső volt, mint amit Rachel szokott viselni. A csőnadrághoz felvett egy fekete magas szárú tornacipőt, és egy kék kockás inget, amit felhajtott háromnegyedes ujjúnak.
Meleg nyári este volt így Rachel miniszoknyát vett fel, ami alatt csak egy testszínű nejlonharisnya volt. Egy pántnélküli felsőt egy boleróval, és egy félcipőt.
Cuddy a tőle nem megszokott módon öltözködött.: feszes farmernadrág, póló, magas sarkú és egy vékony kardigán.
House farmert és egy pontosa olyan kék árnyalatú pólót vett fel, ami még jobban kiemelte a szemét valamint egy fekete tornacipőt.
Greget kicsit meglepte fiának ez a fajta öltözéke, az egyetlen különbség közte és David közt hogy a fiú szeretett stílusosan öltözködni.
A városba sétálgattak, David megmutatott néhány érdekes helyet, és nagyon sokat beszélgettek.
Hamar elszállt az idő és az időátállás miatt is fáradtak volt. Visszamentek a szállodába és elköszöntek egymástól majd ki-ki ment a maga útján.
– Hú ez volt aztán a hosszú séta. – mondta Lisa majd bedőlt az ágyba.
– Nekem mondod! – majd leült mellé az ágyra és lassan a lábát masszírozta.
– Nagyon fáj? – kérdezte halak, mert tudta hogy House nem szeret a lábáról beszélni
– Nem vészes! Ne aggódj! – mosolygott kedvesen majd megcsókolta Lisát majd egymásszemébe néztek, mindketten elmosolyodtak és hosszan de, lassan csókolóztak. House ledöntötte Cuddyit az ágyon, és szép lassan szabadította meg a ruháitól.
Másfél óra múlva boldogan egymás karjaiban feküdtek.
– Lisa? – kezdte zavartan.
– Hm?
– Szeretlek. – mondta féléken. Cuddy elmosolyodott, erre a szóra várt már mióta és most végre kimondta.
– Én is.nagyon szeretlek! – mondta mosolyogva majd, hosszan de gyengéden megcsókolta. Egymás karjaiban aludtak el. A nő a férfi mellkasára rakta a fejt és teljesen felé fordult, közben karjaival átölelte. House keze a nő derekán volt.

***

A fiatalok még fenn voltak. Nem akartak aludni. Dave a mini bárhoz ment és kivett egy üvegpezsgőt ÉS hozzá két poharat.
– Nem hinném hogy ez jó ötlet.
– Ettől még nem fogsz berúgni! De a mégis ígérem, nem használom ki helyzetet!
– Oké, de ne sokat, mert tényleg nem akarok alkesz lenni!
– Valamikor el kell kezdeni! – mosolygott. Majd öntött a poharakba és az egyiket átadta a lánynak. – Akkor egészségünkre! – majd koccintottak.
– Ez nem is rossz! – szólalt meg miután belekortyolt.
– Gondoltam hogy a félédes pezsgőt jobban fogod kedvelni, mint a szárazat! – mosolygott. – Amúgy mit csináljunk?
– Játsszunk “kérdezz-felelek”-et!
– Rendben, kezdd te!
– Oké akkor. Mi tetszett meg bennem?
– Egyértelmű.- mondta magabiztosan. De a következő mondatot halkan és félénken mondta. -Az hogy szép vagy és még okos is vagy! – majd meg könnyebbülten fellélegzett. -És neked mi tetszett meg bennem?
– Elsősorban a szemed. – a fiú közbe vágott.
– Miért?
– Mert olyan, mint a tenger! De folytatom: szóval hiába vagy bunkó engem, anyát vagy az House-t soha nem bántottad meg. Valamint jól öltözöl, ami ritka csak a 16 év körüliek szokták követni a divatot. És persze az is elég vonzó hogy egy zseni a pasim. – a fiú elmosolyodott. – És most én kérdezek: Mit érzel irántam? – kérdezte komolyan. Dave nyelt egy nagyot és még nagyobbat sóhajtott, amit persze Rachel is észrevett.
– Ennyire nehéz kimondanod?
– Igen. – mondta őszintén.- De megpróbálom! -megint egy nagy sóhaj- Én szeretlek. volt már csajom de egyik iránt sem érzetem így. Mindig is csak azért jártam velük hogy legyen kivel. De ez más. komolyan gondolom! – a kis szónoklata alatt végig a parkettát pásztázta.
Rachel elmosolyodott közelebb ment a fiúhoz és ő is leült mellé az ágyra.
– Én is szeretlek. – majd hosszan csókolóztak. David simogatta a lány hátát de, nem akarta nagyon bele élni magát, nem akarta megszegni esküjét miszerint nem fog semmi történni.
A lány szakította meg a csókot.
– Menjünk aludni!
– Rendben. – majd felhajtották az ágytakarót és elaludtak.

VÉGE A NYOLCADIK RÉSZNEK

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..