In vino veritas?

Belépett a szobába és House-t valóban a kanapén elterülve találta, amint rajzfilmet néz a tévében.
– Hé Cuddy! Ez jó sokáig tartott.
Hirtelen összeszorult a gyomra. – Jól éreztem magam, mint ahogy te is House.
– Tudtad, hogy van 24 órás rajzfilmcsatornájuk?
– Lenyűgöző. Megoldottátok az esetet?
– Aha. Ebola volt, ahogy mondtam. Nem sokkal azután, hogy elmentél, Foreman hívott, hogy a srác vérezni kezdett szinte minden testnyílásán. És a tesztek meg is erősítették. Na, most meg miért pirultál el?
Cuddy érezte, hogy az arca még mindig tűzforró. Ez volt az egyetlen testrésze, ami még mindig forró volt. – Most jövök a szaunából House-, az egész testem meleg. – magyarázkodott.
House nem hitte el, de ráhagyta.

Cuddy a nap további részét a szobában töltötte. Legszívesebben megleste volna Bryceot munka közben, de nem akart holmi agyamentnek látszani. Így hát kicsomagolta a holmiját, és elrendezte a szép tölgyfakomód fiókjaiban. House cuccai a bőröndben maradtak, őt ilyesmi nem érdekelte. Úgy sincs sok holmija.
Ahogy pakolászott, rájött, hogy valamit otthon felejtett. Ma reggel a nagy rohanásban a fürdőszobában maradt a piperetáskája. Benne minden. Sampon, tusfürdő, fésű, és minden, ami létezik.
– A francba – suttogta, remélve, hogy a hajón lévő valamelyik kis boltban meg tudja venni ezeket.
Így nem mehet vacsorázni Bryceszal. Semmiképpen.
Ma este használhatná azokat, amit a hajón adnak az utasoknak. Ez megmosolyogtatta. Mi van, ha Bryce választotta őket? Ez vicces lenne.
– Nem találod ki, mit felejtettem otthon – mondta, ahogy visszament a nappaliba.
– A fehér hálórucit?
Cuddy fenyegetően nézett. – Nem House. A piperetáskám, benne az összes hajápoló cuccal meg mindennel.
– Mi van? – kérdezte elképedve. – Miért olyan fontos az a hajformázó hab, amitől azt hiszik a nők, hogy több lesz a hajuk, pedig csak begöndörödik?
– Nem használok olyat, én csak azt szeretem, ha a hajam természetesen hullámos. Az már rég nem is divat.
– Használd az enyémet. Van sampon a táskámban.
Cuddy nevetett. – Nem, kösz. Az utolsó, amitől bűzleni akarok az Old Spice-od.
– Miért? Az emberek csak azt hinnék, szerencsés vagy.
– Nem akarok szerencsés szagú lenni. – mondta.
– Cuddy, csak amíg nem kapsz valami mást. Úgy viselkedsz, mintha valami nagyon felháborító dolgot javasoltam volna. Vagy nem akarod, hogy a pasid azt gondolja nem vagy egyedül? Aha!
– Igenis egyedül vagyok és nincs semmiféle pasim! Nem is értem, miért gondolod, hogy egyből felszedek valakit?
– Mert egy ilyen hajóúton a pasik kanosak, és le akarnak fektetni egy tüzes pipit. Te meg pont illesz a képbe.
– House! – próbálta leszidni, de az arca csak még jobban lángolt. – És nem vagyok holmi gumibaba, köszönöm szépen.
– Oké Cuddy, ne nézz hülyének. Ki ő, és mit akar, ha nem megdönteni?
House-nak tudnia kell Bryce-ról, de pont most? Igaz, akkor meg azon fog töprengeni holnap, hogy miért nem eszik vele, és ugyan miért megy kiöltözve a különtermek felé… egyedül.
Egy kis félénk mosoly ült ki arcára. – Ha majd tudom, te is megtudod. – Most az egyszer a helyére teszi. Megint játszaná a kisded játékait, de abból nem eszik. Sosem tetszett neki, ha találkozgatott valakivel, vagy érdeklődtek iránta. Azt mondja, csak próbálja megmenteni, mert mind vesztesek. Hát Bryce Holden határozottan nem vesztes. Csak jót tud mondani róla, kedves, melegszívű, igazi úriember. És még humora is van, amivel le lehetne szerelni House-t.
– Várj, ez most komoly? – kérdezte, majd felállt és követte a nőt a fürdőszobába, onnan az ebédlőbe, és vissza.
– Nem viccelek. Elhívott vacsorázni holnap estére. – mondta kicsit kérkedve.
House úgy csinált, mint egy boxoló, ökleivel buzgón hadonászott. – Ki az? – mondta hangában a féltékenység egyértelmű jeleivel.
– Majd megtudod. – azzal megnézte, hogy a jacuzziban megfelelő hőmérsékletű-e a víz. – Kifelé!
House tétovázott egy pillanatig, végül sarkon fordult és kiment. Cuddy vállat vont, és becsukta az ajtót. Majd megemészti…

A nő levetkőzött, belépett a jacuzziba és egy elégedett sóhajtás kíséretében elnyújtózott.
A vízsugarak erősre voltak állítva, és élvezte, ahogy masszírozzák az összes fájó pontot a hátán. „Talán vennem kéne egy ilyet” gondolta fejét a fejtámaszra helyezve, s lehunyta szemét. Már csak egy pohár pezsgő hiányzott a tökéletes ellazuláshoz.

Eközben House leült a zongorához és egy darabot kezdett játszani, amit évek óta elő sem vett, még címet sem adott neki. Szomorú, de gyönyörű dallam volt. Csukott szemmel játszott, minden ott volt az ujjaiban. Vajon ki lehet a titokzatos fickó, és mivel fogta meg Cuddyt ilyen rövid idő alatt?
Mikor a nő a pasast említette, érezte, hogy testére többszörös gravitáció nehezedik. Arra számított, hogy Cuddy találkozik néhány idiótával az úton, de arra nem, hogy ilyen hamar. Alig voltak a hajón negyvenöt perce, és máris kifogott valami perverz nőcsábászt. Nem tudta pontosan mit is gondoljon az egészről. De Cuddy mosolygott, és boldognak látszott. Viszont nem mondott semmi konkrétat. És mi az, hogy elviszi vacsorázni? Az az idióta egyedül jött? Csak van vele valaki. Talán a felesége…
Nem ugrott be a következő hang, és hirtelen kinyitotta a szemét. Nem az zavarta, hogy elakadt, hanem hogy miért akadt el. Nem ment ki a fejéből Cuddy mosolya. A fenébe azzal az alakkal, miatta volt a mosoly. Féltékeny volt, de nem tudta mit kéne tennie. Sosem tudta kezelni az ilyen helyzeteket, vagy ha tett is valamilyen lépést, nem sült ki belőle semmi jó. És Cuddynál elég nehéz a jó lépést meglépni. Nem akarta a nő életét megkeseríteni, de eddig bármit tett, semmi nem volt jó.
És egyébként is, miért izgatja ez ilyen nagyon. Még csak nem is tudja a részleteket. Csupán feltételezések, mert Cuddy mikor visszajött, olyan boldog volt. Talán nincs is semmi, ami miatt aggódnia kéne. House tudta, Cuddyt már az is feldobja, ha kedves emberekkel találkozik. Egyszer majd kinövi. Vagy legalábbis reméli.
Megnézte a faliórát, mindjárt négy. Nem akart a szobában maradni, így míg Cuddy a jacuzziban álmodozott újdonsült szerelméről, szó nélkül elment. Csak van egy bár ezen a hajón, nem igaz?

Cuddy kikapcsolta a jacuzzit, amikor ajtócsapódást hallott. – House? – Szólt, de nem kapott választ. Annyiban hagyva a dolgot, és lemerült a víz alá, hogy a fejét bevizezze. Hajat mosott az ingyenes sampont és balzsamot használva, aminek kellemes ananász és kókusz illata volt. A haja kissé merev lett tőle, akárcsak a legtöbb ilyen ingyenes terméktől. Ha nincs reggel az a nagy sietség, nem felejti otthon a sajátját. Remélte, hogy később talál valamilyen üzletet az ötödik szinten.
Kilépett a pezsgőfürdőből, betekerte magát egy törölközőbe, majd az ajtó hátán lévő egész alakos tükörben méregetni kezdte alakját. Oldalt fordult és behúzta a hasát, már amennyire volt mit behúzni. Aztán ugyanezt megtette a másik oldalról is, és azon merengett, hogy talán felszedett egy-két kilót. Remélte, Bryce nem bánja majd.
Gondolkodva tovább méricskélte magát a tükörben, fentről lefelé, és azon mélázott, vajon a férfi milyen lehet az ágyban. Egyből a lényegre térni? No, neeeem. Épp csak eszébe ötlött a dolog. Mikor rajta kapta magát, hangosan felnevetett.
„Hé, Lisa! Szinte alig tudsz róla valamit, csak hogy hajókat tervez. Azt sem tudod hány éves!” – sóhajtott. – „Jaj, de annyira jó pasi, és te nem is szexeltél már… istenem, nem is tudom mióta. Na, jó, hülye vagyok, hogy magamban beszélek itt.”
Hirtelen megállt. House biztos az ajtó mögött van, és csak arra vár, hogy beleköthessen, amiért magában beszél, vagy azt várja, hogy kimenjen egy szál törölközőben és megint úgy méricskélné.
De nem volt ott. Valójában nem látta sehol. A Tv kikapcsolva, a zongora lezárva, és a konyha is üres. Talán az ajtó, amit korábban hallott. Vajon hol lehet? Nem sok hely jöhet számításba, tekintettel arra, hogy kijelentette, egész idő alatt a lakosztályban marad, eszik, heverészik és zongorázik.
Cuddy felkapott egy sortot, ami meglehetősen sokat mutatott lábából, és egy narancssárga pántos felsőt. Kicsit szokatlan volt mindkettő, hiszen ideje nagy részét kosztümben és ehhez hasonló öltözékekben tölti, de örült, hogy most végre lazábban öltözhet.
Miközben még mindig azon töprengett, vajon hol lehet House-, megkereste a mobilját, hogy felhívja. Biztos vitt magával ő is.
– Na, mondd! – mondta House a második csöngés után.
– Hol vagy? – kérdezte a nő, miközben belebújt egy fehér papucsba.
– Mit érdekel? – úgy hangzott, mintha már lenne benne egy-két ital.
– Csak kérdezem House.
– A Schooner bárban találkoztam egy fickóval. Mondtam neki, hogy a feleségem lelépett valami nőcsábásszal, ő meg felajánlotta, hogy fizet néhány italt.
– Lehetetlen egy alak vagy. Hol van a bár? Megyek és találkozunk.
– Hogy-hogy? Nincs randid azzal a mukival?
Cuddy sóhajtott – Nem House. Ma nincs vele randim csak holnap. Addig a tiéd vagyok.
– Hűha, ezt vegyem megtiszteltetésnek? Nem, köszi. Biztos találsz majd magadnak elfoglaltságot.
Cuddy nyitotta volna a száját, de a vonal megszakadt. Sóhajtott egyet, majd a mobilját a retiküljébe tette. Kétség kívül féltékeny Brycera, pedig semmit sem tud róla. Jellemző. Cuddy nem akarta elmondani neki, mert tudta, hogy ez lesz. Most majd játssza a kisded játékait egész úton, csakhogy ő ne érezze jól magát.
Cuddy a Schooner bárba ment hát, ami a hajó negyedik szintjén volt, rögtön a kaszinó után a Champaign bár mellett. Könnyen megtalálta. Belépett, és a Karib tenger kalózaiban találta magát, ahol Johnny Deep bármikor előugorhat. Árbocokról vitorlák lógtak több helyen, főleg a nagyobb aszalok körül. A kék-fehér szőnyegen szabálytalan minták voltak, néhol egy-egy horgonnyal. A szőnyeg alól itt-ott kilátszott a fa hajópadló. Volt ott háló, műanyag hal, kagylók, és minden, ami a tengert idézi. Jobbra, a terem közepén egy arany színű iránytű állt, ami rögtön elnyerte Cuddy tetszését. Az elszeparált bokszokat diszkrét fény töltötte be. A nő elmosolyodott, talán Bryce tervezte ezt is…
House persze ott ült a bárpultnál néhány alak társaságában. Kampós botja a bárpult díszkorlátjára akasztva. Hangos koccintás után lehajtottak egy pohárral. Ahogy közelebb ment hallotta, amint kérik a következő kört és épp a hűtlen feleségeket átkozzák. Hirtelen nem is tudta mit csináljon.
Odalépett, leült, majd elővette legbájosabb mosolyát.
House észrevette és elfintorodott. – Na, itt van az én hűtlen kis feleségem.
– House-, tudod jól, hogy nem vagyok a feleséged. Azt hiszem mára eleget ittál. – mondta, majd elvette előle a következő italt, és maga hajtotta le. – Mi volt ez? – kérdezte eltorzult arccal.
– „Az asszony ingatag”, egy új koktél – felelte – Csak nem erős?
– Kicsit túl macsó nekem – tette le a poharat.
– Senki nem kényszerített. Adjon egy másikat – szólt a mixernek.
– Nem, nem kér többet – avatkozott közbe Cuddy és karjával elállta a pohár útját.
– Nem is tudtam, hogy az anyámat is elhoztam a hajóútra.
Cuddy lágyan megpaskolta a férfi karját és felállt. – Gyere, menjünk fel a fedélzetre sétálni. Jót fog tenni.
– Fáj a lábam – motyogta.
– Ne csináld, House – majd fizetett és karon fogta a férfit.
House ingerülten elhúzódott. – Mondtam, hogy nem. Ha annyira sétálni akarsz, menj a pasiddal. Egész biztos odalesz az örömtől.
Cuddy érezte hangjában a dühöt. – Abbahagynád? Nincs semmilyen pasim. – lódította. – A szaunában mindössze két neveletlen csitrivel találkoztam. Nem gondolod, hogyha egy pasival találkoztam volna, akkor most vele lennék?
– Annak ezer oka lehet, talán csak sok lenne az egész napot vele tölteni. Nem most jöttem le a falvédőről Cuddy, tudom mi volt a szaunában.
Fogata a botját és elsántikált. Cuddy könnyen lépést tartott vele, de az utolsó mondat nem hagyta nyugodni.
– Mégis mit akarsz ezzel mondani?
– Mikor visszajöttél, mondtam, hogy az ügyet megoldottuk kábé öt perc alatt. Utánad mentem a tornaterembe, hogy találkozzunk, erre te valami gazdag öreg muksóval bájologtál.
– House-, én nem…
– Aztán mikor olyan izgatottan és kipirulva visszajöttél, mondtad, hogy meghívott vacsorázni. Nekem nagyon is úgy tűnik, hogy van pasi. Legalább ne nézz hülyének.
– És mi van, ha van valaki House? – kérdezte visszafogva magát. Nem akarta, hogy mindenki őket hallgassa. – Igaz, hogy Te hoztál el erre a hajóútra, de ez még nem jelenti azt, hogy hozzád tartozok, vagy hogy az egész időt a szobában kéne töltenem veled. Jogom van emberekkel találkozni, szórakozni, anélkül hogy hisztiznél, vagy féltékenykednél. Nem vagyok a tulajdonod.
– Azért ne túlozd el! – mondta cseppet sem visszafogva hangerejét. Akinek füle volt a teremben hallotta és feléjük fordult, ami nem volt nehéz mivel középen álltak. House-t ez egyáltalán nem zavarta. Dühös volt és többet ivott a kelleténél. – Egyáltalán nem vagyok féltékeny és hányok attól, hogy azt gondolod olyan kurva jó nő vagy, és mindenki téged akar. Hát tévedsz, akkor sem kellenél, ha te lennél az egyetlen nő a földön.
House elsietett, a nő pedig csak állt ott megkövülten, remegő ajkakkal, szemében gyülekező könnycseppekkel. Nem ez volt az első alkalom, hogy megalázta mióta elindultak, de ez most mélyen érintette. Vigasztalhatná magát azzal, hogy csak az alkohol beszél belőle. Vajon House is ezt tenné? Azt mondják, a részeg ember igazat mond, de itt nem csak erről van szó. Amit mondott nagyon szíven ütötte, rosszabb volt, mint mikor azt vágta hozzá, hogy rémes anya lenne.
Az emberek egymás közt sutyorogtak arról, ami történt. Valaki odament hozzá megkérdezte jól van-e. A nő bólintott, és sietve távozott. Ment, nem is nézte merre, csak hagyta, hogy lábai vigyék. Csak el innen, mindegy hová, bárhová…

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..