Boldog szülinapot!

– Milyen gyönyörű szerda reggelre ébredtünk! – lépett be House az irodájába csurom vizesen, mivel kint zuhogott az eső. Felakasztotta kabátját, kék táskáját ledobta a székére, majd hátrafordult hogy szemügyre vegye kis csapatát. Meglepődve tapasztalta, hogy Tizenhármon, Taubon és Foremanen kívül Chase és Cameron is ottvoltak, és mind az öten egymás mellett álltak, egyfajta fogadóbizottság érzetét keltve a morcos dokiban. Miután végigmérte a kis társaságot, fogta magát és a számítógépéhez indult, de ekkor Cameron megszólalt:
– Születésnapod van – mosolygott.
House sóhajtott, és megfordult:
– Igen. És leszarom. Ajánlom hogy ti is tegyetek így.
De mintha senki meg sem hallotta volna, csak álltak ott és vigyorogtak, kezüket a hátuk mögé rejtve.
– Najó ide velük – morogta House és kinyújtotta a kezét. Ekkor Cameron és Chase előrelépett, és Cameron átnyújtott neki egy kis dobozkát aranyos kék masnival átkötve.
– Boldog születésnapot – majd odaadta az ajándékot, és átölelte a férfit, aki csak állt ott mereven, mint valami fa, így nem viszonozta az ölelést. Majd Chase is közelebb lépett.
– Ugye te nem akarsz megölelni? – vonta össze a szemöldökét House. Chase csak mosolygott ezen, és megveregette a doki vállát, és félreállt, hogy Foreman és Tizenhármas is odamehessenek. Tizenhárom megsimogatta a férfi bal karját, egy kis ajándéktáskát átnyújtva neki. House Foremanhez fordult:
– Te még csak nem is kedvelsz.
– Boldog születésnapot – mondta mosolyogva, majd ellépett. Ezután Taub nyújtott át egy borítékot, és kezet fogott Housesszal. Mindezek után Chase és Cameron kilépett az irodából, és mentek a dolgukra, a többiek pedig helyet foglaltak a nagy üvegasztalnál. House letette az ajándékokat, és elébük lépett egy kék borítójú aktát levágva az asztalra:
– A legszebb ajándékot Cuddytól kaptam! Új eset! Hajrá emberek, halljam az ötleteket!
Az eset megoldása össz-vissz tíz órát vett igénybe, nem volt nagy kihívás Greg számára. Éppen ipodjával babrált valamit, amikor Wilson belépett az irodaajtón. Mielőtt megszólalhatott volna, House kezdett beszélni:
– Kösz szépen! Igen, ismét egy nyomorúságos évvel öregebb lettem, és bár már 46 éves vagyok, még mindig nem nőttem fel. Igen, Wilson, tudom hogy szánnivaló vagyok, és nyomorult, félek a boldogságtól, és meg kellene mondanom Cuddynak hogy szeretem, még ha az nem is úgy van, és igen, tudom, az én hibám, hogy meghalt a barátnőd.
Wilson csak megdöbbenve állt az ajtóban, aztán megszólalt:
– Okés. Öhm, akkor elmegyünk ma felhajtani néhány pohárral?
– Ne vegyél rá mérget – rendezte le a témát House, még mindig ipodját piszkálva. Végül Wilson bólintott egyet, és mielőtt maga mögött becsukta volna az ajtót így szólt:
– Boldog szülinapot, House!

Greg aztán megunta az ipodjával való játszadozást, lerakta, felöltözött, és hazahajtott. Már hónapok óta motorral közlekedett, hiszen már május volt. Már bedugta a kulcsot a lakásajtaja zárjába, de észrevette, hogy az ajtó nyitva van. „Elfelejtettem volna bezárni…?” kérdezte magában. Óvatosan benyitott, és látta, hogy a villany fel van kapcsolva. „Ez már biztos nem én voltam… ” gondolta, és óvatosan, körülnézve belépett a lakásba. Botját felemelte, ütésre készen állt. Látta, hogy a konyhában is ég a villany, így arra vette az irányt. Mikor belépett, az asztalnál Cuddy ült, előtte egy hatalmas torta, égő gyertyákkal, mellette egy kis csomag. A nő a legszélesebb mosolyát vette elő, és nevetni kezdett a férfi arckifejezésén. House szinte leejtette a botját, és csak bámulta a nőt, de aztán megszólalt:
– Te mi a fenét keresel itt?
– Gondoltam megleplek – vigyorgott továbbra is a nő, majd felállt, és közelebb lépett a férfihoz – Boldog születésnapot! – mondta, és átölelte a dokit. House jobb kezében botját szorongatta, de másik karjával átölelte a nő derekát, és enyhe mosoly ült az arcára. Az ölelés már feltűnően hosszúra sikeredett, és ezt ahogy Cuddy észrevette, hirtelen elhúzódott a férfitól, és hátralépett a kis csomagért, majd odanyújtotta Housenak. Greg belenézett, és egy szépen bekeretezett képet talált benne, és egy kis kártyát. A képen a mayfieldi intézet betegei és dolgozói voltak, közülük is azok, akikkel House közelebbi kapcsolatban volt, és széles mosoly ült az arcukon. Az üdvözlőkártyán pedig a következő szöveg állt:

„House a király,
Itt mindenki tudja,
Mayfield összes lakója,
És bulája,
Mert ő téglából van,
De szívünk majd’ összeroppan
Ha rá gondolunk
Mert többet ide nem jön vissza
De az életben is nagyon laza,
Boldog szülinapot, House, jaaa!”

House arcán széles mosoly terült el, szemeibe könnyek szöktek, majd Cuddyra nézett, és ezt mondta:
– Ilyen szar rap szöveget csak Alvie írhatott. Köszönöm – és felnézett Cuddyra. Ezután a tortára nézett, odalépett, és elfújta a gyertyákat, majd mutatóujjának segítségével belenyalt a torta krémjébe.
– Hmm… epres… utálom az epret – fordult Cuddyhoz. Úgy érezte, odalép a nőhöz, és körbecsókolja, de tudta hogy nem lehet. Legalábbis kell egy út, ami odáig elvezet. Dr. Nolanre gondolt, és a tanácsaira. Végül megszólalt:
– Éhes vagy? – kérdezte félénken.
Lisa erre csak még jobban mosolygott:
– Mint a farkas – azzal felöltöztek, és elmentek egy kis szendvicsbárba. Leültek az ablak mellé, rendeltek, és beszélgettek. House a Mayfiel-i élményeiről mesélt Cuddynak, de észrevette, hogy a nő arca hirtelen lesápad, és az ablakon kifelé bámul, így ő is kinézett az ablakon. Két hajléktalan túrta épp az egyik kukát.
– Ugyan Cuddy, ezek csak hajléktalanok. Én szebb vagyok náluk – viccelődött a doki, de Lisa rá sem hederített, inkább könnyek szöktek a nő szemébe és falfehér lett.
– Ők… ők voltak… House, ők voltak azok – hebegte a nő.
House ledöbbent, és visszakérdezett:
– Egészen biztos vagy benne hogy ők voltak?
– Ezer közül is felismerném őket – suttogta Lisa.
House csak bámulta a két férfit az ablakon keresztül, és irtózatos dühöt érzett. Ahogy belegondolt, hogy ezek a mocskos kezek Lisához értek, teljesen elveszítette a fejét. Közben megérkezett a két szendvics is. A pincérnő csak lerakta eléjük a tányérokat, és elment. House nem bírta tovább, úgy érezte nem hagyhatja, hogy megússzák a dolgot. Hirtelen fogta magát, a szendvicseket levette a tányérokról és az asztalra tette, majd a két tányérral a kezében kicsörtetett az ajtón, és a hajléktalanok felé vette az útját. Cuddy moccanni sem tudott, de mikor látta, hogy a férfi mire készül, felugrott és House után szaladt:
– House ne!
De már késő volt. A doki a két férfi mögé lépett, akik észre sem vették őt, lába mellé tette botját, a két tányért két kezébe vette, és hátulról olyan erősen, amilyen erősen csak tudott ráütött a két szerencsétlen fejére. A tányérok 4-5 részre törtek. Egyikük elesett, másikuk is a földre került, de az amilyen gyorsan csak tudott, elszaladt. Amelyikük meg ottmaradt, csak feküdt a földön, fejét fogva, House pedig felkapta a botját, és iszonyú erővel ütlegelni kezdte a férfit, míg nem az már moccanni sem tudott. Mielőtt Housesszal teljesen elszaladt volna a ló, Cuddy megragadta őt a karjánál, és kiabálni kezdett:
– House kérlek elég! Hagyd békén! Még a végén megölöd, és akkor te mész börtönbe!
House pedig engedelmeskedett, és mikor észrevette, hogy a járókelők folyamatosan őt bámulják, leguggolt, és ellenőrizte a férfi pulzusát. Mikor mindent rendben talált, felállt, és Cuddyval együtt visszamentek House lakására. Cuddy ahogy belépett az ajtón, a kanapéra ült, és fejét a térdére hajtotta. House a nő elé állt, és halkan beszélni kezdett:
– Lisa, én… nagyon sajnálom, de nem tudtam megállni. Ne haragudj.
Cuddy felnézett, és valójában imádta a férfit ezért a tettéért. Csakis azért állította le Houset, nehogy megölje azt a szemétládát, mert még a végén ő kerül nagyobb bajba, akár börtönbe. Végül aztán felállt, és átölelte a férfit. House rögtön eldobta a botját, és szorosan ölelte a nőt. Cuddy megnyugodott a férfi közelségétől, nagyon jól esett neki az ölelés.House kicsit hátrább húzta a fejét, mire Cuddy felnézett a férfira, és House lehajolva homlokát és orrát összeérintette a nőével. Becsukták a szemüket, és néhány másodpercig csak álltak így. Aztán Greg kinyitotta a szemét, a nő szájára nézett, és lassan megcsókolta őt. Lisa kellemesen meglepődött, de visszacsókolt. Percekig ölelkeztek és csókolóztak, majd Greg kicsit benyúlt Cuddy blúza alá, és kezét egyre feljebb csúsztatta a nő bőrén, aki erre összevonta a szemöldökét, megtörte a csókot, és elhúzódott.
– Ne haragudj, de én… én erre most nem állok készen. – mondta zavarodottan, és a kabátjáért indult. House nagyon bánta, hogy így alakult, de megértően bólintott, és felvette ő is a kabátját.
– Hazakísérlek – mondta, és elhagyták a lakást. House vezette Lisa autóját, látta, hogy a nő nagyon ideges. Mikor megérkeztek House és Cuddy kiszállt, és Lisa megszólalt:
– Te hogy mész haza?
– Majd fogok egy buszt.
– És ha itt maradnál éjszakára?
House bólintott, mintha ez természetes dolog volna és Cuddyval elindultak a ház felé. Eszébe jutott a plüssmackós hasonlata is, de perpillanat bármit megadott volna, hogy az a bizonyos plüssmackó lehessen.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..