Hugh Kimmelnél járt

Hugh Laurie október 25-én Jimmy Kimmel talkshowjában volt vendég. A blues lemezéről, a sorozatról, bokszolásról és a Karácsony Artúrról beszélgetnek. Videó, fordítással:

Videó letöltése :: Videó képekben :: Videó letöltése (Hugh a színfalak mögött) :: Videó letöltése (Hugh fejeket vág)
Jimmy: Az első vendégem… ez nagy megtiszteltetés, ő lett a legnézettebb tévésorozatos főszereplő a világon a Guiness világrekordok könyve szerint. És na kit ütött ki a nyeregből? Így van, David Hasselhoffot. Íme ő, akcióban: *jelenet a 8×04-ből, kivágva a videóból*

Jimmy: “House” – hétfőnként este 9-től a Fox-on! Üdvözöljék Hugh Laurie-t!

*Hugh bejön, leül*

Jimmy: Hogy van?
Hugh: Jól, köszönöm.
Jimmy: Örülök, hogy találkozhatunk.
Hugh: Köszönöm, hogy itt lehetek!
Jimmy: Nagyon fura így akcentussal. Biztos sokat mondták önnek, ez azt mutatja, milyen jól is csinálja az amerikai akcentust.
Hugh: Hát, köszönöm.
Jimmy: De ezzel most megkérdőjeleződik minden más, amit tudok a világról.
Hugh: *nevet* Ez… ez volt a célom, mikor eljöttem ebbe az országba.

Jimmy: Meghallgattam az albumát – aki nem tudná, Hugh megjelentetett egy albumot…
Hugh: …piacra dobtam.
Jimmy: Piacra dobott egy albumot, így van.
Hugh: Köszönöm!
Jimmy: A címe “Let Them Talk”, ugye?
Hugh: Igen.
Jimmy: És… nagyon-nagyon jó, és énekel az albumon és még gitározik meg zongorázik is, ugye?
Hugh: Igen.
Jimmy: És, mikor énekel… észrevettem, hogy éneklés közben sincs akcentusa.
Hugh: Ne, várjon csak. Van akcentusom, csak nem a sajátom. Hanem az öné. [Az akcentus “egyénre jellemző beszédmód”-ot jelent.]
Jimmy: Igen.
Hugh: Tudom, az amerikaiak úgy gondolják, hogy az amerikai akcentus van a számegyenes nulla pontjában, és mindenki azt veszi fel.
Jimmy: Igen.
Hugh: De valójában nem így van. Bár elmondanám, hogy az amerikai zene az első szerelmem. És így jön ki [akcentus nélkül]. Ugyanúgy, ahogy nem szeretek olasz operát angolra fordítva hallani. Az nem hangzik jól nekem. Ez így…
Jimmy: Értem, és nem ön az egyetlen. Ringo [Starr]-on kívül minden brit énekes angol akcentus nélkül énekel.
Hugh: Ez igaz. Talán a rímelés miatt. Az amerikai angolban könnyebb rímet találni. Talán emiatt is.

Jimmy: Mik a blues zene szabályai? Mármint nyilvánvalóan önnek nincs sok oka szomorúnak lenni. Elég jó sorsa van.
Hugh: Nos, igen, igaz, ez így van. De számomra a blues ugyanannyira szól az örömről a jókedvről, ünnepről, mint a fájdalomról, szívfájdalomról… számomra minden emberi érzelem megvan benne. És, szóval azért vannak a skála túlvégéről is érzelmeim. De nem tudom, hogy mik a szabályai. Csak szeretem ezeket a dalokat kiskorom óta.
Jimmy: Biztos jó szórakozás lehetett, utazgatott mindenfelé, koncerteztek, játszottak… ez önnek jobb szórakozás, mint a színészet?
Hugh: Ez… igen, ami azt illeti.
Jimmy: Ez vagy milliószor jobb szórakozás, nem?
Hugh: Igen, milliószor. Rémisztő dolog. Nincs annál többet megmutató műfaj, mint az, mikor felmész a színpadra és… lemesztelenedsz… zeneileg.
Jimmy: Ja, hogy pucéran szokta?
Hugh: Igen. *sikítozás a közönség felől*
Jimmy: Az durva.
Hugh: Nem olyan durva… én irányíthatom a fényeket.
Jimmy: Az a legfontosabb.
Hugh: És, mivel zongorán játszom, legtöbbször ülök. Ami, hogyha pucér az ember, akkor több…
Jimmy: Nem túl higiénikus.
Hugh: Ja. Saját zongoraszéket használok [“stool” az angolul széket meg székletet is jelent]
Jimmy: Gitározás közben is ülni szokott?
Hugh: *hirtelen “rájön”, mit is mondott*
Jimmy: *nevet* Ő orvos, emberek, ő egy orvos.
Hugh: Nem-nem-nem.

Jimmy: A “House”… tudom… az elején a Guiness világrekordok könyvéről beszéltem és szerintem mindenki itt azt hitte, vicceltem, mikor azt mondtam, hogy kiütötte a nyeregből David Hasselhoffot.
Hugh: Én magam is azt hittem, hogy viccelt. Tényleg kiütöttem?
Jimmy: Tényleg kiütötte David Hasselhoffot. Gratulálok, már ideje volt, hogy valaki kiüsse.
Hugh: Köszönöm, köszönöm.
Jimmy: A sorozat nyilván népszerű az Államokban, de emellett az egész világban is.
Hugh: Úgy néz ki, igen.
Jimmy: Melyik országban kapta a legőrültebb reakciókat?
Hugh: Hát, Európa különösen őrült volt. Németek, franciák meg olaszok különösen őrültek voltak. Nem tudom, miért [népszerű ott is a sorozat], mert én úgy gondolom, hogy ami Amerikából indul ki, az valahogy átfut a világ többi részére is, és… talán tíz év múlva nagy siker lesz Tokióban, de nem tudom, most úgy tűnik, hogy Európában nagy siker. Megőrülnek érte.
Jimmy: És volt már? Nyilvánvalóan volt már Európában.
Hugh: Igen, kimerészkedtem a párizsi utcákra, meg a hamburgi és berlini utcákra. És ott egy kissé… furák.
Jimmy: Milyen értelemben?
Hugh: Hát… üldöztek. Üldöztek, robogóval, paparazzi-robogókkal. Az nagyon… nagyon izgalmas volt. Bezsebeltem kettőt. Sikerült kettőt kiütnöm. Emellett autogramm-vadászok is követtek, és a nevemet kiabálták – németek például… Hamburgban voltam egy pályaudvaron és követtek ezek az autogramm-vadászok, a fotómmal a kezükben, hogy “Jú, jú, jú!” [=Hugh, német akcentussal] Én meg mondtam nekik, hogy “Figyi, el akarom érni a vonatomat. Nem maradhatok. Mennem kell. Elmegy. A vonatom. Most.” – én így szoktam németül beszélni. Erre meg azt felelték, hogy “Ú-ú-ú!” Ami, mint kiderült, németül azt jelenti, hogy “fúj!” De én ezt nem tudtam, és azt hittem, hogy annyira lenyűgözi őket a látványom, hogy “Úh! Úh!” De nem, valójában fújoltak rám. Annyira megsértődtek, hogy nem akartam nekik autogramot adni, hogy elkezdték elszakítani a fotókat, mondván: “Akkor menj vissza Angliába!” Én meg: “Épp azon vagyok, szóval hagyjatok…”

Jimmy: Azt olvastam, hogy bokszolni szokott. Milyen gyakran?
Hugh: Egyszer egy héten.
Jimmy: Azért, hogy leverhesse a németeket?
Hugh: [katonásan:] Hát, készen kell állnunk! Nem, csak egyszerűen szeretem.
Jimmy: Kivel szokott bokszolni?
Hugh: Kisgyerekekkel, akiket épp találok. Nem, sok mindenkivel. Óvatosnak kell lennem, mert egyik hétfő reggel monoklival jelentem meg a “House” forgatásán, és nem igazán tetszett [a stábnak].
Jimmy: Aggódtam is, igen, felteszem, nem örültek.
Hugh: A monoklit még el lehet fedni, de egy törött orrot – lekopogom, nehogy megtörténjen -, az…
Jimmy: Visel fejvédőt boksz közben?
Hugh: Igen, teljes testvédő van rajtam.
Jimmy: Igen?
Hugh: Igen.
Jimmy: Ez olyan, mint egy Hugh Jackman-film.
Hugh: És végig a házamban maradok… Nem, imádom. Szerintem ez a sportok királya. Részben, mert gyakorlatilag nem is sport. Minden egyéb sport a bokszolás metaforája: tehát annak, hogy két fickó egymásnak esik.
Jimmy: Ez engem a “Dancing With the Stars”-ra emlékeztet. [Itthon “Szombat esti láz” címen futott, táncos műsor.]
Hugh: Nagyon… nagyon-nagyon hasonló. *nevet*

SPOILER – 8×01
Jimmy: A “House”-ban ön… mármint a karaktere, elnézést, nem ön – az amerikai akcentusos karaktere… ezt az évadot börtönben kezdte.
Hugh: Igen, így kezdtem.
Jimmy: És… most már kijött a börtönből.
Hugh: Igen.
Jimmy: A való életben volt már börtönben?
Hugh: Micsoda kérdés? Nem, nem voltam, ami azt illeti.
Jimmy: És szeretne börtönbe menni?
Hugh: Nem, abszolúte nem szeretnék. Ha önnek hatalmában áll, hogy ezt megakadályozza, akkor… akkor hálás lennék, ha nem kéne, kérem, börtönbe mennem.
Jimmy: Elintézhetek pár hívást, és meglátjuk, hogy sikerül-e.
Hugh: Köszönöm!
Jimmy: Szóval semmi szörnyű nem történt a múltjában… kirabolt egy boltot vagy ilyesmi…
Hugh: Hát… legalább is nem kaptak el.
Jimmy: Aha.
Hugh: Ez lenne az első tanácsom… Nem. A börtön nem egy… vidám hely.
Jimmy: Én is így hallottam. De nem lehet tudni, amíg az ember nem próbálta.
Hugh: Így van.

Jimmy: Nos, az album nagyszerű… Az elején szkeptikus voltam, mert csomó híres ember kiad egy albumot, ami szörnyű lesz, és tök kínos, hogy hazudnom kell nekik, mikor beszélgetek itt velük.
Hugh: Ahogy most is?
Jimmy: Most nem.
Hugh: Jól van. De honnan tudnám biztosan?
Jimmy: Akkor még csettintenék is közben, így: *csettint* “Nagyszerű a lemez!”
Hugh: *nevet* Oké.

Jimmy: És, ha jól tudom, jön a mozikba a karácsonyi animációs filmje.
Hugh: Igen, a “Karácsony Artúr”. Én játszom a Mikulás [angolul Karácsony Apa]… bátyját.
Jimmy: Milyen akcentusa lesz?
Hugh: Angol.
Jimmy: Ó, ez elfogadhatatlan.
Hugh: Tényleg?
Jimmy: Igen. A Mikulás amerikai.
Hugh: Tudom. Mármint, nem tudom valójában…
Jimmy: Igen, tudom.
Hugh: Azt tudom, hogy ön téved.
Jimmy: Ja.
Hugh: De megértem, hogy miért gondolja így.
Jimmy: Köszönöm!
Hugh: Téveszme.
Jimmy: Ja, hát majd meglátjuk, ki kap idén ajándékot, és akkor majd bizonyossá válik.

Jimmy: [a közönségnek, szokásos elköszönés:] Hugh Laurie! A “House” hétfőnként este 9-től van a Fox-on. Nemsokára visszajövünk Snookival!

2 hozzászólás a(z) “Hugh Kimmelnél járt” bejegyzéshez

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>