Interjú Kulka Jánossal

Hugh Laurie, Kulka János

De nem is akármilyen interjú! :) Lehetőséget kaptam, hogy beszélgethessek Gregory House magyarhangjával. Az alábbi szöveg kissé eltér az [origo]-stól.

“Negyed órára leülhetünk” – mondta előző nap a telefonba. Az Esőember előttre beszéltük meg a találkozót a Belvárosi Színházba. Miután Zsófival, (a fotóssal) rátaláltunk egymásra a bejáratnál, bemerészkedtünk a portásig, aki leültetett minket a büfében – “a művészúr úgyis arra fog menni az öltözőjébe.” Nem sokkal hét után meg is érkezett, útját álltuk a lépcső alján, nagy mosollyal bemutatkoztunk, majd pedig az öltözője felé vettük az irányt. Fekete pólóban és kék farmerban volt, farzsebében egy drapp sapkával.
Köszöntött pár embert útközben – “Tíz perc és jövök!” –, majd beengedett minket az öltözőjébe és magunkra hagyott pár percre. Zsófi körbefotózott a helyiségben, aztán Kulka János visszajött, leült velem szemben a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni.

» Május 21-én kerül adásba a tengerentúlon a sorozat utolsó epizódja. A főhős magyar változataként – Szakácsi Sándor halála óta – önt hallhatjuk. Soha nem vágyott arra, hogy ne csak hangban, hanem élőben is eljátsszon egy ilyen figurát?
Színházban nagyon sok hasonló szerepet eljátszottam. Éppen most próbálok egy ilyen karaktert. Ősszel mutatjuk be Kushner Angyalok Amerikában c. darabját, amiben egy szörnyeteg New York-i ügyvédet játszom. Ő leginkább olyan, mint III. Richárd. Évekig “a jóságos doktor bácsi a tévéből” kép élt rólam a nézőkben. A nagyon széles közönség szemében én olyan jóembereket játszó színész vagyok. De színpadon rengeteg-rengeteg rosszat játszottam. Sőt legutóbb filmen is kaptam egy hasonló felkérést. A vizsga című filmben, amelyet tavaly mutattak be, egy igen negatív karaktert alakítottam. Sokkal jobban érdekelnek és mindig sokkal izgalmasabb rossz embereket játszani, mint jókat.

» De House nem egyértelműen rossz ember!
Egy szörnyeteg. Azt hiszem, a legfontosabb vonzereje a sorozatnak az, hogy egy ilyen ember van a középpontban. Aki szókimondó, nyers, tapintatlan, bunkó, és akinek persze ott van fölmentésnek ez a borzalmas betegsége. Egy nagyon gazdagon és nagyon érdekesen megírt karakter és nem véletlen, hogy a sorozat vele együtt lett ilyen nagy siker. Az emberek szeretnek beleborzongani abba, hogy mi lenne, ha egyszer ők is egy ilyen orvos karmaiba kerülnének.

» Én azt gondolom, hogy inkább Hugh Laurie-nak köszönhető a siker.
Ebben egyetértünk. Tökéletesen az övé a szerep, teljesen ráformálták. Igazából ez minden sorozatnak a titka. Fontos, hogy olyan személyiség, egy olyan színész álljon a közepén, aki tényleg fenn tudja tartani az érdeklődésedet.

» A kollégái mindig azt mondják róla, hogy a való életben teljesen ellentéte House karakterének.
Azért is szeretem őt szinkronizálni, mert ismerem a színészetét, hogy mi van mögötte. Igazi nagy gyerek, aki szeret játszani. Ezt olyan elementárisan és olyan örömmel és olyan felszabadultan csinálja, hogy tulajdonképpen ezt az örömöt érzed te is, nézőként.

» Mennyire tudja követni a sorozat alakulását?
Semennyire. Fogalmam sincs róla, hogy mikor mi történik. Ezt is most hallom, hogy odakint véget ér a vetítése. Nagyon hiányzik az a színésznő, aki a főnökét, Cuddy-t játszotta, szóval azt tudom, hogy ő már nincs. Egyébként semmit. Nem nézem a neten sem a kommenteket, híreket. Nem tudom, miért. Talán azért, mert minden nap próbálok, minden este játszom.

House nekem egy hónapban egyszer egy délutáni elfoglaltság. Nagyon kevés időmet veszi el és így az életemben is körülbelül akkora súllyal van jelen. Akármilyen jó dolog egy jó színészt szinkronizálni, azért egy színházi munka vagy egy film mindig sokkal jobban le tud kötni.

» Hogyan zajlik a felvétel?
Egy iszonyú kedves szinkronrendezővel – Árvay Zsuzsával – dolgozom hosszú ideje. A felvétel előtt ő elmeséli nekem nagyjából egy percben, hogy miről szól az adott rész. Utána leülök a példánnyal, gyorsan aláhúzogatom, hogy tudjam, hol beszélek én és mikor a többiek. És aztán lényegében real-time-ban szinkronizálunk.

» Nincsen próba?
Pont olyan, mintha én beszélnék. Egy rész körülbelül negyven perc alatt megvan, amivel rekordot döntöttem állítólag a magyarországi szinkronizálás történetében. Mert ettől, hogy tudom, hogy a felvétel soha nem áll meg, gyakorlatilag megy folyamatosan a munka. Néha, hosszabb tekercseknél persze megállunk. De addig, amíg nem bakizok, vagy amíg nem történik valami különleges, megy folyamatosan.

» Azért vannak durva jelenetek is!
Vannak, de annyira ismerem már Laurie-t. A múltkor volt egy snitt, amiben böfögni kellett, én pedig böfögtem egy rendeset pont a megfelelő helyen és időben. Tudok még, hiszen a gyerekkoromban megtanultam. Még azt sem kellett előre megnézni. Nagyon ismerem a palit. Persze, ha van egy nagy fölcsattanás vagy ordítás, kiabálás az engem is meglep.

» Sok közös pont van kettejük karrierjében. Ő is játszott tévésorozatban, filmekben, emellett szinkronizál és énekel, sőt albumot is kiadott.
Igen, és nagyon jól énekel! Megvan a lemeze. Nagyon jó zenésznek tartom.

» Az Ön legutóbbi albumán francia sanzonok is vannak. Hogyan talált rá erre a stílusra?
Valószínűleg a gyerekkoromra nyúlik vissza. Voltak otthon Edit Piaf, Gilbert Becaud lemezeink. Gyerekkoromtól franciát is tanultam, így ezt a kultúrát mindig közel éreztem magamhoz. Az első lemezre, amit 1995-ben csináltam, rákerült egy Jacques Brel dal, meg egy Renée Claude. Közel érzem magamhoz ezt a stílust. Ezek olyan dalok, amelyek teljesen természetesen szólalnak meg bennem.

Mindig szabad voltam, nem kellett senkinek megfelelnem, nem kellett azért lemezt csinálni, mert pénzt akartam volna keresni vagy sikeres akartam volna lenni. Úgy érzem, hogy csupa olyan dalt sikerült választani, amelyekkel el tudok mesélni egy történetet. Tudok mesélni arról, hogy én mit gondolok a világról, a szerelemről a válásról. Nem szeretek tartalmatlan dolgokat csinálni. Nekem az éneklés egy boldog melléktevékenység! Fontosabb persze, mint a szinkronizálás.

» Hugh Laurie is hasonlóan nyilatkozott; hogy a blues-ban minden benne van, nem csak a szomorúság.
Igen és hát ő is egy ilyen érzelmes pasas, egy szentimentális, borzalmas alak, aki nem győzi takargatni azt a nagy szívét. Azt hiszem, hogy ebben is hasonlítunk egymásra. Soha nem dolgoztam azon, hogy milyen kép alakuljon ki rólam és ez minden színésszel így van. A szerepek alakítanak egy képet rólad! Ezért lettem én “Kulka János, a zárkózott”, “Kulka János, a jól nevelt”, “Kulka János, a rendes ember”. Ezt a képet olyan nagy boldogság összetörni. Egy kalapáccsal mennél és törnéd magad körül a tükröket és azt hiszem, hogy ő is iszonyatosan élvezi ezt.

» Önnek erre milyen lehetősége van?
Most mutattuk be a Hazafit nekünk! című darabot a Nemzeti Színházban, aminek a második felvonása egy melegbárban játszódik. Ez egy XX. század eleji történet, amikor még titkos volt ez az egész kérdés. A darab szereplői arisztokraták, katonatisztek, akik nagyon takargatják a saját melegségüket és van egy titkos összejövetel, ahol én, mint a házigazda nőnek öltözve, 15 centis sarkú aranycipellőben, kifestve, műszempillával alakítom a történetet. Természetesen rettegek, mielőtt belépek a színpadra, majd összecsinálom magam, úgy izgulok.

» Én sem tudok magassarkúban járni!
Én csodálatosan, az gyorsan ment. Nagyon élvezem, hogy amikor belépek a színpadra, a nézők egyszerűen nem hisznek a szemüknek. Az is, hogy eljátszhatom az Esőember főszerepét, nagyon nagy dolog. Alapvetően szelíd ember vagyok, és hogy én különböző szerepekben tombolhatok, sírhatok, ordíthatok, verekedhetek, hogy utálhatok valakit, ez nekem olyan, mint egy folyamatos pszichoanalízis. Nem is tudom, hogy civil emberek hogy tudnak enélkül élni. Hogy nem sírnak vagy nem nevetnek naponta. Nekem nagyon nagy adomány a színészet.

» Hugh Laurie apja orvos volt, ahogy az öné is!
Igen? Ezt nem is tudtam. Aki viszonylag folyamatosan nézi a sorozatot, az az unokahúgom, aki szintén orvos lett. Aneszteziológus a János Kórházban. Őt szoktam felhívni a stúdióból, ha gáz van. Ha gyanús egy latin szó, ami valahogy nem stimmel vagy a kiejtése rosszul van leírva. Ilyenkor forródróton vagyunk a stúdióban. Fruzsina ugrik és megmondja azonnal a helyes választ. Szóval az unokahúgom révén orvosi kontroll alatt is van a sorozat.

» Hugh Laurie a “Save the Children” alapítványnak szokott jótékonykodni. Az ön szívéhez közel áll valamelyik szervezet?
Én vagyok az Autisták Országos Szövetségének a tiszteletbeli nagykövete. Az Esőember kapcsán találkoztam magával az autizmussal, ezzel a viselkedészavarral vagy magatartászavarral – mert inkább ennek hívjuk, mint betegségnek. És igyekszem, ahogy tőlem telik, aktívan segíteni nekik.

Szerintem minden közszereplőnek kötelessége, hogy a nevét vagy az arcát adja olyan ügyekhez, amelyek őt magát is megérintik! Az embernek kötelessége, hogy ebben a nagyon érzéketlen és pont az elesettek iránt érzéketlenné vált országban példát mutasson. Néha nagyon kevéssel is nagyon sokat lehet segíteni.

» Nemrég zárták be az innen nem messze lévő Kamaraszínházat! Ez hogyan érintette?
Szörnyű. Szörnyű. Szörnyű. Az egyik legjobb barátom, Vári Éva is ott játszik. Nemrég elsétáltunk a bezárt színház előtt, és látni azt, hogy leszedve az összes kép és ott áll egy halott épület, az tényleg tragikus. Igazából én is akkor értettem meg, hogy ez mit is jelent.

Az a baj, hogyha bezárnak egy színházat, az valószínűleg többet ki se nyit. Ez nem egy színházbarát kor. De ez is részben nyilván a mi hibánk!

A színházakban van egy elkésett rendszerváltás, ugyanúgy, ahogy például az egészségügyben, ahol a mai napig nem sikerült rendet teremteni. Lehet, hogy egy egyszerű fölszámoló ránéz a számokra és azt mondja, “te jóisten, hát mi történik itt?” majd hoz egy döntést. A színész pedig nem tehet arról, hogy ki hogy számlázott vagy milyen suskusok voltak a háttérben. Te vagy az ostor legvégén.

» House legutóbb a Family Guy-ban is feltűnt. Sokat gondolkozott azon, hogy elvállalja?
Nem, de nagyon nem tetszett. Nem az én kultúrám, nem az én ízlésem, és elgondolkozom azon, hogy neki ezt miért kell csinálnia. Persze mögötte is van egy tévétársaság, egy stúdió, így gondolom helyesebb, ha úgy dönt, hogy megcsinálja a feladatot. Plusz még kap érte egymillió dollárt, gondolom ez is megkönnyíti a döntést.

» Hasonló okok lehettek a háttérben, amikor Hugh Laurie múlt nyáron elvállalta, hogy a L’Oréal arca lesz. Reklámfilmek is készültek vele.
Csodálatos. Ezt se tudtam. Hát ilyet boldogan vállalnék, de hát senki nem kér meg rá. Magyarországon ennek ma nincs kultúrája, vagy piaca. Szívesen csinálnék meg egy Armani-vagy egy Calvin Klein kampányt. Amikor egy olyan dolog mellé adod magad, ami önmagában is egy szép termék, egy jó ruha, vagy ami jó ízlést tükröz, az jó dolog.

» Amerikában, amikor mennek a sztárok vörös szőnyegen, rendszeresen kérdezik tőlük, hogy “Kit viselsz?”
Persze, de Magyarországon ilyen nincs. Pedig szerintem ennyire nem kicsi piac. És mindenki jól járna vele. Ezt valahogy nem ismerik nálunk.

» Hogyha lenne egy film, amelyben Hugh Laurie, Stanley Tucci és John Malkovich is szerepelne, akkor melyiküknek lenne a magyarhangja?
Biztosan John Malkovich-nak.

» Nemrég itt járt Budapesten és találkoztak.
John Malkovich-ot tartom a legnagyobb színésznek közülük. Életem egyik legnagyobb élménye volt a vele való találkozás. Gyakorlatilag majdnem ugyanazokat a szerepeket játsszuk. Megnéztem a Vígszínházban bemutatott előadásban és utána megláttuk egymást a folyosón. Vicces jelenet volt. Tisztára, mintha tükörbe néztünk volna. Fiatal koromban sokszor mondták is, hogy “Te hogy hasonlítasz a Malkovich-ra”. Érdekes figura, és nagyon kedves ember. Iszonyú pici. Kicsit kövér, kicsit dagi. Cigizik, mint az állat, egyiket a másik után szívja, de nagyon édes ember.

» Miről beszélgettek?
Megköszöntem neki, hogy szóbahozta az akkor épp aktuális Új Színház körüli botrányt az előadásában. Áttételesen persze. Hogy hallja, hogy van itt Pesten valami New Theater, “there are problems”. Az azért egy nagyon szép gesztus, hogy valaki ezt ilyen komolyan veszi. Aztán írtam neki, hogy örülök, hogy találkoztunk és válaszolt két napon belül. Ettől teljesen kész voltam!

» A cikk megjelenésekor már csak órák vannak hátra a Doktor House fináléjáig. Ön milyen befejezést tudna elképzelni?

Mindenképpen nyitva kell hagyni, hogy aztán folytatni lehessen. Ne haljon meg, az olyan ciki. Nem hal meg, ugye?

» Az a címe az utolsó epizódnak, hogy “Everybody Dies” (Mindenki meghal)…
…except him (kivéve ő)! Nem hiszem, hogy meghalasztják. Vagy talán, ahogy egykor történt, mint Bobby Ewing, később feltámad.

Köszönöm a segítséget Góz Tamásnak!

3 hozzászólás a(z) “Interjú Kulka Jánossal” bejegyzéshez

    1. ercsika7

      Én is ezen gondolkodtam, hogy mennyire nincs képben. Biztos sokat dolgozik. Engem azért érdekelne az Ő helyében. Mégis csak éveken át szinkronizálta.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>